The Eighth Hungarian Tribe, 1984 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1984-12-01 / 12. szám
ERDÉLYI KARÁCSONYI EMLÉK Vannak dolgok, amelyeket azért nem akarunk megtanulni, mert az életünkre törnek. így voltam a román nyelvvel, amikor azt 1921-től kezdve kénytelen voltam tanulni azon a Székelyudvarhelyen, ahol pedig még a madarak is magyarul tudtak. De az akkori élet kényszere reám parancsolt, hogy tudni kell elnyomóink nyelvét. A kényszer hatása alatt 1926-ban házunkba fogadtuk az állami középiskola egyik román tanulóját, hogy legyen kivel románul beszélnem. Munténiából került fel az a fiú Udvarhelyre, tanulni. Szögletes tatár arca tagadhatatlanul bizonyította, hogy nem latin fából sarjadzott. De tele volt a primitív román naeionálizmus tüzével és a tatárarc szája állandóan a román dicsőségről beszélt. Karácsonykor ketten kimentünk a Papkert legmagasabb pontjára, amelynek egyik oldaláról el lehetett látni a Hargita felé, Oroszhegy, Bethlenfalva, Kadicsfalva, Zetelaka irányába, a másik oldaláról pedig le a Nagyküköllő völgyén Boldogfalva, Bögöz felé. Román barátom sorra megkérdezte a falvak nevét és mindenik név után azt is, hogy kik laknak benne. “Magyarok,” válaszoltam mindenik falunév után. “És ott a dombokon, a hegyeken túl?” kérdezte. A Kárpátok fenyvesei és az amerikai fenyők egyaránt az isteni lehajtó szeretetet hirdetik és ajánlják nekünk, hogy saját szivüket tegyük e szeretet jászolbölcsőjévé — és legyünk az egymás iránt való jóakarat emberei. Szigethy Béla Egyszerű köszöntő Adjon Isten, kedves Család! Szabad-é bejönni? Magyar szóval Jézuskának tiszteletet tönni? Voltak itt már mindenféle Szerecsenykirályok, gondoltam, hogy én is bemék, ha már erre járok. Adjon Isten, magyar ember! Szabad hát bejönni! Magyar szóval Jézuskának tiszteletet tönni. “Arra keletre, Gyergyóban, Csikban, Háromszéken magyarok laknak. Arra Marostordában, ott Kisküköllőben, a Nyikó vize táján, mindenütt magyarok.” “Hát nem borzasztó ez,” csúszott ki a megdöbbenés román barátom száján, “hogy itt, Romania Mare (Nagv-Románia) közepén ennyi idegen van!” s tatár arcára keserűség ült ki amiatt, hogy a világ nem egészen piros-sárga-kék román — mert ő az. Válaszom karácsonyi felelet volt: “Látod, milyen nagy a különbség az emberi és az isteni gondolkozás között! Az ember mindenkit a maga nyelvére akarna kényszeríteni. Isten pedig karácsonykor emberi formát vett fel, az ember nyelvén szólalt meg, hogy igy fejezze ki az emberek iránt való buzgó szerelmét. Az Isten szeretetét szivünkbe fogadó emberek ugyanilyen karácsonyi lelkülettel járnak el mások iránt. És ne feledd el, — vagy ha eddig nem tudtad volna, most tudd meg —, hogy igy jártak el a hivő erdélyi magyarok, akik a ti román nyelveteken Erdélyben kinyomtatták az első könyvet és amikor a te Munténiádban iskolának még hire sem volt, mi már közel háromszáz évvel ezelőtt itt Erdélyben román nyelvű iskolát tartottunk fenn számotokra. Ma karácsony van, az isteni adás ünnepe, az erősebbnek a gyengébbhez, a győztesnek a legvőzötthöz, a szerencsésebbnek a szerencsétlenebbhez lehajlása ünnepe, amely minden emberre és népre kötelező!” Fehér hótakaró alatt elevenzöld fenyők, “karácsonyfák” integettek a Hargitáról fúvó szél vonója alatt és mintha hegedűk, brácsák, gordonkák és nagybőgők sokasága zengte volna az erdélyi karácsony dallamát ! Az erdélyi karácsonyét, az isteni megbékélés, szeretet, türelem és irgalom szent lelkületét, amely az ország törvényhozásában már akkor kimondta a tizenhatodik században a vallásszabadságot, amikor más országokban még egymást gyilkolták a különböző felekezetű, bár egynyelvű emberek! Erdélyi karácsony. De úgy is mondhatjuk: Magyar karácsony. Arra mutat, hogy Isten mindenkit meghagy a maga formájában, a maga nyelvében és mindenkihez abban a szokott formában és nyelvben jön el, mert mindenkivel a maga mindennapi állapotában akar találkozni. Nem elvenni akar az Isten, hanem azt, amink van, megtölteni csodálatos isteni tartalommal. \ alóban, azt akarja az Isten, hogy minden nép a maga nyelvén, a maga formáiban, másokat nem korlátozva, szólja és élje az adásnak, a szeretetnek, az irgalomnak, a békének nagyszerű tartalmát. Page 18 Hol van a kis Gyöngyvirágom? Hamar csak, hadd nézzem! Jaj, be szép az Eszemadta! Csak meg ne igézzem! Orcácskája mint a rózsa, hajnal hasadása. Mosolyának a világon sehol nincsen mása. Nesze, huncut, itt a bicskám, játsszál vele szépen! Úgyis tudom, hogy Te lesz az Örök Üdvösségem! Hallja-e kend, én azt ugyan nem engedhetem meg, nem való még bugylibicska ilyen kis gyereknek! Ne pity eredj, édös Szentem! Jól van, jól van, látod, hoztam Néked piros almát, friss foszlós kalácsot. A búzáját bus göröngyös, magyar hant teremte, kokastéjjel, könnyel, sóval attyjukom sütötte. Azért, hogyha felcseperedsz, ne feledkezzél meg, milyen szegény, milyen árva a Te magyar néped. Samay A. D. “HÍVEN MIND HALÁLIG” — Eszenyi László, — Az Amerikai Függetlenségi Háború Magyar Hősének, Fabriczi Kováts Mihály Huszár-ezredesnek Élete és Hősi Halála angol-magyar nyelven — $5.00. BETHLEN PRESS, INC. P. 0. Box 637, Ligonier, Pa. 15658 Eighth Hungarian Tribe
