The Eighth Hungarian Tribe, 1983 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1983-03-01 / 3. szám
March, 1983 THE EIGHTH HUNGARIAN TRIBE Page 17 Tárgyalás van a törvényszéken. —Jöjjön be Cser Mihály vádlott,—szól Pentelényi János tanácselnök, a győri kir. törvényszék későbbi elnöke. Cser Mihály bősárkányi gulyásszámadó csizmásán, subásan, ködmönösen beljebb kerülközik. Kezében jókora furkósbot. Tüzes dróttal maga bökködte rá a szárára, hogy “Utolsó kenet”. Már ezt úgy kell érteni, hogy akit ezzel a furkósbottal megkennek, annak nem lesz többé szüksége újabb kenetre. Egyetlen kenettel is elmegy Pilátushoz vacsorára. Pentelényi János rászól: —Nem látta, hogy mi van Írva kiviil az ajtó fölé? —Nem láttam, tekintetes királyi főtörvényszék. —Hátba nem látta, menjen ki és nézze meg! Cser Mihály kimegy, majd újból bejön. —No, mit olvasott el? —Hát csak azt, tekintetes királyi főtörvényszék, hogy bottal, esernyővel, mindenféle ütő- és vágószerszámmal a terembe lépni tilos. —Na, látja. Vigye ki a furkósbotot! —Nem viszem! —Miért nem viszi? Cser Mihály széthúzza a subát, kigombolja a ködmönt és a lajbija zsebéből előhúzza az “Idéző Végzés‘‘-t. —Azér nem, tekintetes királyi főtörvényszék, mer erre a pöcsétes cédulára meg az van Írva, hogy a védelmemről magamnak kell gondoskodnom. MÁTYÁS KIRÁLY ISKOLÁJA Mátyás király iskolát állított Budán, mert látta, hogy a nép nem elég okos, tanulnia kell. Abból az iskolából kerültek ki az ország legokosabb emberei. A gyerekeket maga Mátyás király válogatta össze. Álruhában járta az országot s az életrevaló gyerekeket elküldte Budára. Egyszer éppen drótostótnak öltözött, s úgy vándorolt. Ezenközben meghallotta, hogy az egyik falu furájának a fia szeretne a budai iskolában tanulni. Gondolta, megnézi a gyereket. Bekurjantott hát az ablakon: — Van-e drótozni való?---- / — Hogyne volna! — felelte a bíró. — Jóskánk hat fazekat tört el a Pista fején. Mátyás király hozzálátott a drótozáshoz, s munka közben faggatódzott: — Jóska kicsoda? — A fiam — felelte a biró. — És Pista? — Pista a húgom árvája, itt nyűglődik a nyakunkon. Elkészült az ebéd, s a bíróné a drótostótot is az asztalhoz liívta. Még le sem ült, Jóska fölszökkent, hogy ő nem eszik egy asztalnál a drótostóttal. Fölkelt Pista is. — Te sem akarsz a drótostóttal egy asztalnál ülni? kérdezte Mátyás király. — Nem azért keltem én föl — felelte Pista —, hanem mert kevés az étel s félek, hogy kendnek nem jut. Ekkor a drótostót ledobta a gúnyáját, s egyszerre mindenki látta, hogy Mátyás király az. Kezén fogta Pistát, meg sem állt, mig be nem adta a budai iskolába. Kitanult, s hires ember lett belőle. Jóska pedig holtáig buta maradt. HUMOR Két sváb gyerek iskolai Dolgozata a Gólyáról és a T ehénről: “A KOLYA A kolya az egy madár, amelyik egy vörös hosszú csőrrel kezdődik. A hasától délre van két piros lába, melyek olyan hosszúak, hogy egészen a földig érnek. Tápláléka: kígyók, békák, amiket előbb feldobja, azután megkapja és megeszi. A kolya hozza a gyerekeket és azért olyan kártékony, mert a mamáknak sok mérget okoz. A felesége nagyon kitartó. Egyszer egv ház égett és a háztetőről addig nem ment el, mig az összes körülötte levők meg nem sajnálták. Ezt egy nagybácsim messéle, aki minden nyáron nálunk van. Ősszel melegebb vidékre költözik, hogy másutt is kapjanak gyerekeket.” “A TEHÉN A tehén házi állat, elől van a feje és hátul a farka. A farka végén van a pojt, azzal kergeti a legyeket, hogy a tejbe ne essenek. A fején van a szarv. A tehénnek alól lóg a tej. Ha meghúzzák, mindig jön, de hogy a tehén ezt hogyan csinálja, azt még nem tanultuk. A tehén férje az ökör és éppen olyan, mint a tehén, csak alul nincs neki tej, azért az ökör nem is emlős állat. A tehén nem sokat eszik, mert amit megevett, azt mégegyszer megeszi, sőt többször is, mig jól nem lakik. Többet a tehénről nem tanultunk.” Bognár József Magyar Anekdoták
