The Eighth Hungarian Tribe, 1982 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1982-02-01 / 2. szám

February, 1982 THE EIGHTH TRIBE Page 19 Nánay Endre: Beköszöntő Sokan okoskodnak úgy, különösen az újabb emig­rációból, talán és főleg azok, akiket sem a politika, sem a nincstelenség nem sürgetett az ország elhagyá­sára: minek ittkint magyarkodni. Felejtsük el az ősi földet, melynek magja él bennünk. Küldjünk haza néha pár dollárt és mondjunk áment magyar múl­tunknak. Olyanok is akadnak, akik emigrációs mivoltuk értelmét külföldi sikereikkel kivánják bizonyítani. Ez okból hatalmas amerikai autókon gördülnek ott­honi rokunságuk társbérlete elé. A Duna Inter-Con­­tinentálban laknak és kiosztanak pár avult ruhát visszamaradt rokonságuk körében. Ami a legszomo­rúbb, olyanok is vannak, akik gyatra angolságuk el­lenére csak kérdésre vallják be, hogy magyarok, helyesebben és előkelőbben, hogy az Osztrák-Magyar Monarchiából jöttek. Ámbár az már régen nem léte­zett, amikor ők útrakeltek. ... És minnél jobban ködbevész a múlt és a sors­közösség, annál egyszerűbb-és csábítóbb ezek szá­mára az ősi törzsről való leszakadás. Az érdekessége ennek az, hogy az u.n. öregamerikások és 1944-esek soha nem tagadják meg magyarságukat, gyermekeit és unokáik sem. Annálinkább a későbbjöttek, azok, akinek múltjuk átér a jelenbe és életük a két part között szövődik. Tízmillió magyar él otthon a 350 milliós szláv tenger közepén. Kisebbségként a szláv tömegben. Ha erdélyi véreinket ezúttal nem számítjuk két millió magyar él az országhatáron kívül és legalább egy­millió nyugaton. Az otthonmaradottak a szláv-és szovjet főnökség alatt kell éljenek. Nekünk, nyugati magyaroknak van csak módunk, lehetőségünk és jo­gunk arra, hogy a nyugati hatalmaknál közbejárnak a Kárpátmedencében szenvedő véreink sorsának enyhítése érdekében. Ezt az ősi földjét tisztelő és érte áldozni hajlandó magyarságot énekelte meg nyolca­dik törzsként Kodály Zoltán. Árulás lenne fajtánk ellen, ha ez a határonkivüli magyarság, ugyismint nyolcadik törzs megtagadná ősei vérét, nem ápolná nyelvét, kultúráját, nem nevelné gyermekeit magyar szellemben és nem segítené az otthonmaradottakat bajában. Ez a kétnyelvű újság ezt a célt szeretné szolgálni. Magyarul és angolul veti papírra a magyar múltat és a jelen problémáit. A nyolcadik törzs, a magyarság régi-és újabb tagjai, a magyarul jól és angolul gyen­gébben, vagy a magyarul alig, de angolul jól beszélők egyaránt megtalálják az eligazítót. Az amerikai ér­dekekkel karöltve jelentetjük meg a magyarság tud­nivalóit, örömét, bánatát, büszkeségét, szégyenét. Magyarnak lenni nem szégyen. Nagymúltú nemzet, világismert, példamútató történelme van. Ehhez a múlthoz—a vérheztartozás csak előnyt jelenthet. Ezért ápolni, ébrentartani és fejleszteni kell az együ­­vétartozást. A magyar nyelv ismerete csak előnyt jelent. Sok minden mellett a második nyelv hozza magával a harmadikat. Az ittszületetteknek csak a szülők által beléjük oltott képzeletükben dereng az ősi föld és értéke. Az a kevés szerencsés, aki hazajut, csodál­kozva emlegeti, nem is hittem volna, hogy én is innen jöttem, büszke vagyok rá, különösen, ha nyelvisme­rete is segíti az otthoniakhoz való közelebbjutást. A fekete Kunta Kinte 7-ed izigleni amerikai leszármazottai újjászülettek Alex Haley afrikai TV képei láttán. Hát mi, magyarok, akik ezerszer annyit áldoztunk nyugatnak, sőt még Amerika szabadságá­nak is, mi hitványabbak lennénk múltunk megbecsü­lésében, mint ők? Ezért ez az újság igyekszik ébrentartani az ősi nyelvet, történelmét, kultúráját, magyarságtudatát ideszakadt véreinkben. Minden számunkban, ha egy gyűszűnnyít is, adagolunk mindebből. Túrmezei Erzébet: MÉGIS Milyen sokat kellene hinnem, s mily keveset hiszek. Mily keveset kellene vinnem, s mennyi terhet viszek. Egyedül Rá kellene néznem, s magamra tévedek. Ragyog a cél viharban, vészben, s hányszor eltévedek. Mégis . . . elcsüggedjek, megállják? Miért csüggedjek el? Hisz oly keveset hiszek még, s már az is fölemel. Mint minden én nyomorúságom, nagyobb a kegyelem. Ebben hiszek, s szemem bűnbánón megint ráemelem. Kis hitet, hogy megerősítsen, míg többről-többre nő, s egész a célig elsegítsen: hatalmas Isten ő.

Next

/
Thumbnails
Contents