The Eighth Hungarian Tribe, 1982 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1982-12-01 / 12. szám
December, 1982 THE EIGHTH HUNGARIAN TRIBE Page 23 Zsigmond ekkor még csak kilenc esztendős volt, tehát atyja kormányzótanácsot nevezett ki mellé, fenntartva magának a végső döntés jogát erdélyi ügyekben. XIII. Gergely és halála után utóda, V. Sixtus pápa (1585-90) is Báthoryban látták az egyetlen alkalmas embert a törökellenes tervek megvalósítására. Possevino, a jezsuita diplomata, az orosz-lengyel megegyezés kovácsa, most a török elleni Liga összekovácsolásán fáradozott. Wawel, a krakkói királyi vár A török nem tudta már kiheverni a Lepantónál elszenvedett tengeri vereséget. 1574-ben meghalt II. Szelim szultán és III. Murad került a konstantinápolyi trónra. A törököknek még volt hadierejük visszavenni a nemrég tőlük elfoglalt Tuniszt és még volt diplomáciai készségük békét kötni a harcias spanyolokkal. A korrupció, a janicsárok elégedetlensége, a fontos állami és pénzügyi pozícióknak nem-törökök kezébe kerülése megingatta a török birodalom megmaradt erejét is. Soha még nem volt alkalmasabb történelmi időpont a szultán elleni hadjáratra, — Magyarország felszabadítására! Báthory István mindenekelőtt békét kötött Svédországgal, mely ugyancsak némi hasznot kívánt húzni az orosz elleni győzelemből. Báthory hozzájárult ahhoz, hogy III. János svéd király egészen a Finn-öbölig terjessze ki fennhatóságát. Az orosztól nem kellett tartani. 1584-ben meghalt Rettenetes Iván és utóda. I. Theodor gyenge uralkodónak bizonyult. Elmúlt az orosz veszély árnyéka. Báthory egyre többet foglalkozott régi nagy tervének, a „Keleteurópai Unióval”, — lehetőleg Bécs befolyásának kikapcsolása mellett. Már folyt a lengyel-litván-erdélyi csapatok csoportosítása. felkészítése, amikor olyan fordulat történt, amelyre senki sem számított. A nagy király 1586 Báthory István sírja a krakkói királyi vár, Wawel, székesegyházában decemberében múlónak látszó betegségbe esett és december 12-én, mindössze 53 esztendős korában hirtelen meghalt. Nemes álma, Magyarország felszabadítása nem valósulhatott meg. Hirtelen halálának hírére fellélegzett Konstantinápoly is, Bécs is. A nagy halott még a grodnói vár ravatalozójában feküdt, mikor már mindenki tudta Közép-Kelet- Európában, hogy a Történelem kereke ismét fordult egyet. A hűséges feleség, Jagelló Anna, a krakkói vár (Wawel) székesegyházában temettette el a királyt. A hűséges Jan Zamoyski csakúgy megsiratta a nagy királyt, mint hűséges lengyeléi és magyarjái. Bécs, persze, azonnal lépéseket tett a lengyel korona megszerzésére, de az öreg Zamoyskiban volt erély és lélekjelenlét biztosítani a koronát Vasa (III) Zsigmond számára, aki II. János svéd királynak, illetve Jagelló Katalinnak, (tehát Báthory sógornőjének) fia volt. Lengyelország aranykora azonban véget ért. A magyar és erdélyi remények is füstbe mentek. A török is új erőre kapott és Szinán basa nagy magyarországi hadjárattal bizonyította be, hogy még elég erős a félhold hatalma. Erdély függetlenségét csak az tartotta meg, hogy a Bocskayak, Bethlenek, Rákócziak örökölték Báthory István szívét, energiáját, hazaszeretetét, nagyvonalúságát, diplomáciai és katonai képességeit. Ha gondolatban Báthory István krakkói sírjáho; zarándokolunk, akkor — magyar módra — “egyik szemünkkel nevetünk, másikkal sírhatunk". Büszkék és boldogak lehetünk, hiszen olyan nagy királyra gondolhatunk vissza, aki tudott egyidőben erdélyi, magyar és lengyel hős is lenni; tudott egyúttal a keresztény Európa reménye, hőse lenni. Ó volt az, aki megalázta, térdre kényszerítette Rettenetes Ivánt, — négy évszázaddal ezelőtt. Az ó nemes véréből, szándékaiból sokat örökölt II. Rákóczi Ferenc is, a “Nagyságos Fejedelem", aki nagyanyja, Báthory Zsófia révén kapcsolódott a Báthory-házhoz, — s akinek kiindulópontja, mentsvára — ugyancsak Lengyelország volt. Emlékezve az ősi ellenség, az orosz elleni győzelem 400 éves évfordulójára, ma minden lengyelnek, minden magyarnak — legalább gondolatban, melegen kezet kellene szorítani, — könnyes szemmel és a jövőbe vetett közös hittel...
