The Eighth Tribe, 1981 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1981-05-01 / 5. szám
May, 1981 THE EIGHTH TRIBE Page 15 BARTÓK BÉLA ÜNNEPLÉSE «Bartók Béla a XX. század árvája volt. Nagyszentmiklóson született, melyet 1920-ban Romániához csatoltak. Nagyszőllős, ahol kilenc éves korában első zenedarabját komponálta, ma a Szovjetunióhoz tartozik. Pozsony, ahol fiatalember éveit töltötte, Bratislava lett Csehszlovákiában. Bartók New Yorkban halt meg fehérvérűségben 1955-ben, ahol egy West 57th utcában egy szegényes lakásban élt. Ezen alacsony, törékeny, égőszemű ember otthonra talált a világ hangverseny termeiben. Bartók ellenállhatatlan erejű zenéje meg nem alkuvó őszinteségével és mélységével meglepte a romantikus zene híveit, akik a zenei finomkodásokhoz voltak hozzászokva. Mint más zeneóriások, — Beethoven és Wagner, — ó is rombolt és alkotott. A XIX. századi hagyományokat visszavonhatatlanul megváltoztatta. Bartók nem alapított “iskolát” és tanítványai száma is csak maroknyi volt. De kihatása a század zenéjére alapos volt. ő emelte ki például az ütőhangszerek szerepét egyes zeneműveiben; felszabadította a dobokat, a cimbalmot és a gongot addigi kötöttségükből. “Vonósnégyes”-e Beethoven óta a legjelentősebb mű ebben a műfajban. A “Mikrokosmos” 153 rövid zongoradarabja igen magas játéktechnikát kíván meg. Születésének 100-ik évfordulóján New Yorkban egy évig tartó zeneünnepély-sorozatot rendeztek emlékére, a “Kékszakállú herceg vára” c. operáját is bemutatva. Bostonban bemutatták az 1944-ben szerzett "Hangverseny zenekarra" c. művét. A legnagyobb ünnepélyt azonban Detroit rendezte meg* amelynek keretében 52 zenész, élükön Bartók tanítványának, a 74 éves Doráti Antalnak a vezénylésével 12 napos hangverseny-sorozatot rendezetti.. Európában hasonlóképpen ünnepük meg Bartók Bélát. A budapesti Tavaszi Ünnepség főképp Bartók számára volt rendezve. Bécsben e nyáron sok művét mutatják be. Németországban — Duisburgban, Kölnben és Essenben — pedig 146 hangversenyt rendeznek tiszteletése, — egy modern zeneszerzőnek az eddig legnagyobb ünnepélysorozatot. Olaszországban hallani lehet műveit Szicíliától a svájci határig. Gyakran történt már meg, hogy egy zeneszerző népszerűsége halála után elhalványul és soha többé nem tér vissza. (Raff, Meyerbeer, Sibelius). Ezzel szemben Bartók megbecsülése és értékelése állandóan emelkedik. Ez érthető is. Mosco Garner zeneszakértó így jellemzi Bartók zenei hatását: *‘A három zeneszerző közül, akik a XX. század első felét uralták, Stravinski, Schoenberg és Bartók, — a magyar mester az, aki legközelebb áll az ösztönszerűhöz, ezáltal a művészet dionysiusi szelleméhez.” Egy 1927-es karikatúra Bartókot zongorázva ábrázolja, alatta ezzel a felirattal: “Bartók Béla, a szelídlelkű forradalmár.” — “Visszavonult és szerény lévén, Bartók tudta, hogy műveit nem könnyű előadni és nem várta el közönségétől, hogy szeresse azokat.” — jellemezte őt Ralph Hawkes zenekiadó. Doráti is bevallotta egyszer: “Néha még Magyarországon is kifütyültek a pódiumon.” Stravinsky és Prokofiev a ritmusban alkalmazott ravasz fogásokat, míg Schoenberg és Webern nem voltak melodikus zeneszerzők. Bartók viszont elvetette az addig uralkodó német zenei mintákat. Egyszer betegágyán Grieg: Zongorahang verseny-ét tanulmányozva kijelentette: “Grieg azért jelentős, mert lerázta a német zenei igát.” Ehelyett Bartók a keleteurópai népzenében találta meg zenei ihletét, ő és Kodály Zoltán 1905- ben végigjárták Magyarország elhagyottabb vidékeit; egy Edison gramofonnal és határtalan tudásvággyal elkezdték felvenni összegyűjteni a veszendőbe menő népi zenei hagyományokat, népdalokat. Felfedezték a népdal öt hangjegyú skáláját. Későbbi gyűjtőútjain Bartók tanulmányozta a román, bulgár, szlovák népdalokat és Észak-Afrikában egyes arab törzsekét is. Bartók számára mindezek kinyilatkoztatás számba mentek. “A népdal az ideális kiindulópont a zenei újjászületés számára és az új utakat kereső zeneszerző nem találhat annál jobb mestert.”— írta. Bartók életében a többszöri mellőzést nem kell eltúlozni, habár ilyenek megtörténtek. A