The Eighth Tribe, 1981 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1981-03-01 / 3. szám
March, 1081 THE EIGHTH TRIBE Page 19 Magyar beiktatási est Washingtonban Reagan elnök beiktatása napján A híres washingtoni Csikós vendéglő, Reagon elnökünk beiktatására összegyűlt vendégek részére, különtermében január 18-án este műsoros estét rendezett. Azon megjelent vagy 15 magyar rebublikános vezető. Könnyű Ernő kaliforniai állami képviselő elhozta a kaliforniai delegáció 45 tagját, így vagy 60 tagú kiváló társaság ünnepelte új elnökünk beiktatását. A vendéglő gondoskodott magyar zenéről és énekesekről. Szürcsik József professzor,, a “Nyolcadik Törzs” munkatársa magyarul és angolul olvasta fel Könnyű Ernőhöz írott versét. Hegedű hangja és cimbalom pengése mellett fogyasztották el a vendégek a finom vacsorát, amin magyar ételek voltak felszolgálva a megjelentek megclegésére. A fennti kép Könnyű Ernő kaliforniai állami képviselőt Reagon elnökkel ábrázolja. Megjelent WASS ALBERT: A kastély árnyékában cimű könyve A leghíresebb és legsikeresebb Wass Albert-könyv kíméletlen őszinteséggel tárja föl azt a folyamatot, melynek során a XIX. század liberális légkörében az ősi magyar föld, Erdély, kezdett átcsúszni a jövevény oláhság kezébe. Megrendelhető a Vasárnap könyvosztályán: 1738 Mahoning Ave., Youngstown, Ohio 44509 Ára: 12 dollár, plusz 60 cent portó TEMESVÁRY ANNA: MAGYAR TAVASZ Tavasz volt akkor is és rügyfakadás. Fényes volt az ég, fényesebb csak a szempár, mely nézte, nézte Európát, hol új kikelet ég. Izgalomfüttötten száguldott a sokattudó hír. tőle hevesebben dobogott mindenkiben a szív: az eszme él, ébred a nép, a remény egekig ér. A dátum: negyvennyolc március idusa, A múzeum lépcsőjén Petőfi állt ott s hirdette: szabadság magyarnak is jussa. Ily lelkes tömeget még senki sem látott. Szava gyújtott, mint a tűzcsóva, 8 mert “Itt az idő,, most vagy soha!” “Talpra magyar, hí a haza!” Nem férfi az, ki ilyenkor otthon marad. Kivont kardján a napfény táncolt, érchangjában egy kérdés lángolt: “Rabok legyünk vagy szabadok?” Jött rá válasz ezer ajakról egy szívvel a nagy akaratról: “Esküszünk,, esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk!” Szabadság! Nélküled nem kellett az élet. Millió lélek ahítozta azt. Milliók haltak meg érted, kiket az eszme éltetett. Magyarok, hősök, bátrak, igazak, Szabadság! nélküled nem élhettek. A harc elbukott, de tovább élt az eszme, s a történelem nagy könyvében arany betűvel van bevésve a küzdelem éve, s a ti nevetek: magyarok, hősök, bátrak, igazak, kik nélküled, Szabadság! élni nem akartak. Tavasz van most is rügyfakadás, de nincsen új, bátor akarás. Fényes az égbolt, de a szívekben sötétség honol. Egy másik Petőfi sem jött el, nincs újjongó, harcra kész tömeg, csak szétszórt és árva magyarok. Csend van, mély, halálos mély csend. Kitudja, az eszme még él-e? Senki nem kérdez és nem felel. S egy nemzet teteme felett gyászkönnyet senki sem ejt. Vajon lesz- még egy új kikelet? Vajon a hamu alatt izzik a parázs? Ha összetűz nyugat és kelet, szabad lesz akkor szegény hazánk? Oh, vajon megmarad a magyar? Velünk az Isten, vajh, mit akar? 1974. február
