The Eighth Tribe, 1981 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1981-12-01 / 12. szám

Page 16 THE EIGHTH TRIBE December, 1981 As asszony pirondkodva szabadkozik: semmivel sem tudja meghálálni a köszöntést. De az öreg pász­tor szavába vág: — Ugyan, húgom, hagyja. Tudja-s, hogy a lánya velünk énekelt? ő volt az “angyal”. De aztán haza szökött; utána hoztuk a keresményét. Tessék itt a járandóság! — Kalács! Dió! Mogyoró! — visongják az apró­ságok. És megtelt nevetésükkel karácsony szent éjsza­kája. Hegyi Füstös István ☆ ☆ SZÉKELY BETLEHEMESJÁTÉK Csíki székely betlehemesek Betlehemesek — ének távolról: lm, midőn mindeneket bírsággal hivatna, Augusztus, hogy könyvibe számszerint íratna, Cyrinus küldetteték Betlehem városába, Hogy az égész tartományt venné egy summába. Gazda: Met én az mondom, ekkora hó nem vöt . . . nem vót . . . tavaj óta. Koma: Igazat mond koma, de nagyot. S kévánom, ennél nagyobb ne es legyen, met olvadáskor nem viszünk dcckát Barassóba. Betlehemesek: Elindula József is a Szűz Máriával. Istennek erejiből terhes mátkájával, Betlehembe hogy juta fáradt állapottal, Szállásról kérdezkedik alázatos szókkal. I. gyermek (béfut) : Édesapám! Jőnek a betlehe­mesek ! Gazda: No, ha jőnek, itt lesznek s őket meghallgas­suk. Betlehemesek: De a sok vendég miánn nincs senki barátja, Sok látván meg eltávul, ajtaját bezárja, Szállni kényszeríttetik egy rongyos pajtába. Városon kül, elhagyott barmok állásába. Asszony: Erigyj, s hozd bé a tálalásról azt a kosarat, amibe a kolbász vagyon. S a kóssót es te! Koma: Mézzes pálinkát ad-é komaasszony a betle­­hemeseknck? Asszony: Vajigen azt es. Betlehemesek: (éneke közeledik) Itt éjfélnek idejin mind nagy hallgatásban, Hogy volnának és az ég fénylenék magában, A szűz szülé szent fiát, váltságunknak díját, Jászolba helyzteté szerelmes magzatát. Huszár (belép és köszön) : Örvendünk s hálát adunk az Istennek. Isten Ő szent felségének, hogy ezen szent és fényes napra felvirjasztott, melyet a limbusbéli atyák s a földi emberek nagy ónajtással vártak. Gazda: Istené a szállás. Jöhessenek, jószüvvel lássuk. Betlehemesek (künn énekelnek) : Jer, mindnyájan örüljünk és szüből vigadjunk, Mer született Urjézus nekünk, Jákobnak és Dávid királynak, Krisztus Jézus születék, Istenünktől küldeték, Mü szabadítónknák adaték. Király: Hálát adunk neked, mü Teremtő Atyánk, Hogy megadtad érjük szent Karácsony napját. Tűk es ezen háznak virágzó népei, Született Krisztusnak legyetek tagjai. Ezen takintetes háznak szép népei, Isteni formának eleven képei, Kikér Jézus Krisztus könyvedzö szemei Aradnak e napra, mint gyöngyök szépei, Legyen békességes mü bejövetelünk, E módos, szép háznál kevés ittlételünk, Miglen Krisztus Jézus születése velünk Elémut at tátik, amiről beszélünk. Legyen békességük a juh pásztoroknak, Mint szelíd, együgyű, csendes jámboroknak, Kik a Jézuskához először járulnak, Buzgó szeretettel lábához borulnak. Huszár: Retteg a természet az okos lélekkel, Sőt az emlékezet ily nagy erejivel Megtompul az elme együtt értelmivel, Az emberi nyelv es megtompul ezekkel, íme, hozzánk való buzgó szeretete Az örökké való Istent mire vitte Hogy Ádám atyánknak vétkeit nem nézte, Hanem megváltásra szent fiát küldötte. Király: Nemesnek, szegénynek, nagynak és kicsinynek Köszönöm, s hálálom, kik ide gyültenek, A küsded Jézusnak tiszteletet tesznek, Önmagukban pedig erős hitet vesznek. Kórus: Ennek műk és itten példázzuk mivoltát, Élőtökbe tesszük hitvánka szállását, Sőt az emberektől elhagyattatását, Igyekeztünknek halljátok lefolytét. Az elbeszélés eredeti szöveggel közölve.

Next

/
Thumbnails
Contents