The Eighth Tribe, 1980 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1980-06-01 / 6. szám
Page 12 THE EIGHTH TRIBE June, 1980 Potemkin-falak, melyek eltakarják azt, hogy a valóságban milyen kevesen vannak a cselekvő magyarok. Sajnos ezek a vésztjelző sorok nem juthatnak el csak a választottakhoz és azokhoz az olvasókhoz, akik amúgyis megteszik kötelességüket. Azokhoz, akik lapokat (nemcsak egyet) járatnak, könyveket vesznek (és el is olvassák), rendezvényeket látogatnak, és áldozatok árán is segítenek fölépíteni és fönntartani külföldi magyar kultúránk intézményeit. De hogyan érjünk el a közönyösök nagy táborához? Micsoda földrengésnek kell jönnie, hogy fölrázza őket, hogy visszatérítse nemzetünkhöz a tőle elfordulókat? Talán anyanyelvűnkön beszélő gyermekeinket kellene közéjük küldeni, hogy házról házra járva, lassú, szívós, térítő munkával minél többet győzzenek meg, és hívják őket a magyar célokért munkálkodó kisebbség soraiba? Már hosszú idő óta figyelem, hogy az Egyesült Államok és Kanada nagy létszámú magyarsággal rendelkező városaiban mindig ugyanaz a kétszáz-háromszáz ember az, aki látogatja az előadásokat, részt vesz a gyűléseken, aki sokszor erején felül adakozik, aki dolgozik és lelkesedik minden jó magyar célért. Csak egy erdélyi, felvidéki vagy délvidéki tudja igazán megérteni és megbecsülni ennek a kultúránkat fenntartó, öntudatos kisebbségnek a munkáját a minket körülvevő többség közönyének a drótsövényei között. Mit kell tennünk tehát, hogy megállítsuk a közöny ragályának továbbterjedését? Segítsük minden erőnkkel a felelősséget vállalók összefogását. Hinni szeretném, hogy a választottak csendes egyetértése, közös munkája egyre többet ébreszt föl — fiataljaink segítségével — a közömbösökből, akik közönyük békességét többre becsülik a szabadságnál, önzésüket az egymást segítő szeretetnél, és tájékozatlanságukhoz való ragaszkodásukkal megtámadják és veszélybe sodorják az igazságot. Ma mindnyájunknak a közöny fertőzése ellen kell küzdeni elsősorban, mert — ha nem leszünk bátrak, szívósak, meg nem alkuvók és erősek — az áldozatkészség által teremtett intézményeinket, a kevesek által fenntartott és olvasott lapjainkat és könyveinket, a külföldi magyar kultúra és művészet egyre szépülő épületeit és alkotásait — mint a szú — a közöny fogja alapjaiban szétporlasztani. New Milford — Erdőszállás Támogassa és terjessze Lapunkat! És a Nyolcadik Törzs Alapot! Megkezdjük a magyar református lelkészképzést Akronban Az Amerikai Magyar Református Egyház lelkészképző bizottsága nevében örömmel jelentjük az amerikai magyarságnak, hogy 1980. október elsejével megindítjuk Akronban az amerikai magyar református lelkészképzést. Az oktatás magyar nyelven az akroni Magyar Református Egyház épületeiben, angol nyelven az Ashland College teológiáján történik. Lelkészképzésünk célja, hogy magyar és angol nyelven tökéletesen beszélő, a Magyar Református Egyház tanítását, történelmét és hivatását tökéletesen ismerő fiatalokat küldjünk ki a lelkészi szolgálatba, és ezzel pótoljuk az egyre égetőbbé váló lelkészhiáuyt, és biztosítsuk az amerikai Magyar Református Egyházak és ezeken keresztül az amerikai magyarság életét és jövendőjét. A rendszeres lelkészképzés régi vágya az amerikai magyar reformátusságnak, de azt eddig nem sikerült megválósítani. A magyar egyházakból amerikai iskolákba küldött fiatalok iskoláik elvégzése után nem térnek vissza a magyar gyülekezetekbe, hanem amerikai vonalon helyezkednek el. Az első és második világháború között kellő számban érkeztek jól képzett magyar református lelkészek az Egyesült Államokba és Kanadába, és ez ideiglenesen megoldotta a felmerült lelkészi kérdéseket. Ugyancsak kaptunk fiatal lelkészeket az 1956-os szabadságharc után, és később az Erdélyből menekült magyar református lelkészeken keresztül sikerült ideiglenesen megoldani az egyre növekvő lelkészhiányt. Jelenleg lelkészi karunk fele a nyugdíjhatár körül van, és ha nem gondoskodunk azonnal további lelkészutánpótlásról, néhány éven belül kritikus helyzet elé kerül az amerikai magyar reformátusság, és ezzel az amerikai magyarság. Lelkészképző intézetünk Károli Gáspár nevét viseli majd, hogy ezzel is méltó emléket állítsunk a nagy magyar bibliafordítónak, aki hatalmas munkájával örökre beleírta nevét az otthoni magyar reformátusság történetébe, és akinek emberfeletti munkája ihletet ad számunkra további hatalmas eredmények elérésére, a magyar nyelv ápolására és Istentől rendelt hivatásunk betöltésére. Jelentkező fiataljaink számára a bentlakás kötelező. Az oktatás ideje az előírt anyag elvégzésétől függ, és azt nagyban befolyásolja majd a jelentkezők végzettsége és tanulni vágyása. Akik az angol nyelvben erősebbek, azok több időt töltenek majd a magyar nyelv gyakorlásával, akik a magyar nyelvben
