The Eighth Tribe, 1980 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1980-11-01 / 11. szám
T. Dombrády Dóra: 101 éves a Székely Nemzeti Múzeum Szülővárosom Sepsiszentgyörgy, Háromszék vármegye székhelyének legnevezetesebb építménye, büszkesége a Székely Nemzeti Múzeum, mely 1979-ben ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját. Az első világháború után a román uralom alatt először kihagyták nevéből a “Nemzeti”, majd a második világháború után, amikor újra a románok kapták meg Erdélyt, “Kerületi Múzeum” lett a neve, most csak Múzeum, románul Muzeal. Nekünk mindig Székely Nemzeti Múzeum lesz a neve. Sepsiszentgyörgy város másik nevezetessége, mely némileg összefügg a Székely Nemzeti Múzeummal, a Székely—Mikó Kollégium, mely gr. Mikó Imre hatvanezer forintos adományából fejlődött algimnáziumból kollégiummá. Itt volt tanár apai dédapám is. A kollégium egyenrangú lett a nagyenyedi, udvarhelyi kollégiumokkal. A trianoni országcsonkítás után a Székely—r-Mikó Kollégium, református gimnázium, most csak líceum nevet kapott. Erről még többet lehetne írni, de most csak ennyit, mivel fejlődésé összefügg a Székely Nemzeti Múzeummal. A Székely Nemzeti Múzeum magját (rokonunk) özv. Cserey Jánosné, alsó- és felsőcsernátoni Zathurcezky Emília imecsfalvi kúriája muzeális gyűjteménye alkotta. A Cserey-kúria a többi erdélyi nemesi kúriákhoz hasonló volt. Régi bútorok, oklevelek, közéleti írások, levelek, könyvek, festmények, ékszerek, porcelánok, iparmíívészi ritkaságok gvűjteménye volt. 1875-ben Vasady Gy-ula került a családhoz mint tanító, magával hozta természetrajz-gyűjteményét is. Örömmel foglalkozott a család ritkaságba menő gyűjteményével, leltározta és az irattárat rendezte, majd gyűjtötte Cscreynévcl együtt Erdély történetéhez tartozó okiratokat, leveleket, leleteket. Végül a nemesi kúria kicsinek bizonyult a sok muzeális érték tárolására. Háromszék, Csík, Udvarhely és Maros-Torda vármegyek közgyűlési határozattal 1879-ben kimondták, hogy az imecsfalvi Cserey-múzcumot a székely nemzet örökös tulajdonául átveszik, és azt a Székely—Mikó Kollégium tanárainak tudományos gondozására bízzák. Ez történt ezelőtt lül évvel. A majdnem kilencezer darabból álló gyűjteményt először a Székely'—Mikó Kollégium négy emeleti szobájában és a zárt folyosón helyezték el. Természetesen a gyűjteménnyel ment Vasady Gyula tanító is, és ő lett az első őre és rendezője. Halála után Nagy Géza, a Magyar Nemzeti Múzeum tudósa vette át igazgatását, és nyolc évig fáradhatatlanul dolgozott, a gyűjteményt tudományos intézménnyé fejlesztette. Utána László Ferenc tanár a régiségtár őskori részletét, természet- és néprajzgyűjteményét tette tudományos szempontból is értékessé. Csutak Vilmos tanár, később a Székely—Mikó Kollégium igazgatója a könyv- és levéltárat, régiségtárt, képzőművészeti gyűjteményt fejlesztette. A könyvtárba, levéltárba gyűjtött minden Székelyföldre vonatkozó anyagot. László Ferenc tanár az oltszemi ásatások leleteit gyűjtötte, és ezzel Európa-szerte híressé és ismertté tette a Székely Nemzeti Múzeum nevét. A Székely Nemzeti Múzeumot 1911-ben kezdték Kós Károly tervei alapján — a székely nemzeti népművészetre jellemző műépítészetben — építeni. Két év alatt készült el. Kós Károly ezzel az épülettel legimpozánsabb művét alkotta. Kós Károly szavaival élve: “természetes, művésziesen monumentális lehessen”. 1914-ben kitört az első világháború, és annak végéig csak a Székely—Mikó Kollégiumból való átköltöztetést lehetett véghezvinni. Csutak Vilmos igazgató az 50. évfordulóra emlékkönyvet írt. “Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum ötvenéves jubileumára” címmel. A könyv 1929- ben a Székely Nemzeti Múzeum kiadásában jelent meg Scpsiszentgyörgyön. A közel 800 oldalas könyvben néprajzunk, kultiíránk, a múzeumban elhelyezett anyagok voltak megörökítve. Csutak Vilmos 1935-ben meghalt, ekkor Felszeghi István tanár lett az utóda, majd dr. Konsza Samu tanárt, írót, történészt választották meg a múzeum igazgatójának. Herepei János 1938-tól 1944-ig volt az igazgatója. A második világháború zúdul ránk, menteni akarták a múzeum legértékesebb anyagait, ládákba csomagolták, vonaton szállították, bombatámadás érte a vonatot, és felbecsülhetetlen érték pusztult el. A második világháború után rendezték a “nagyhatalmak” Erdély sorsát, és ismét elszakították az anyaországtól. A Székely Nemzeti Múzeum ma csak “Múzeum”. Egy ideig Szabódi László, majd Székely Zoltán lett az igazgatója. A románok először a múzeum székelységre vonatkozó részét lezárták a látogatók elöl, majd az iratokat, okmányokat szállították el ismeretlen helyre. Az idén nyáron ismét “rendezés” alatt állt a múzeum, látogatókat nem engedtek be, mert "dáko” ásatási cserepeket raktak be az üvegszekrényekbe. Ezzel is bizonyítani akarják Erdély-
