The Eighth Tribe, 1979 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1979-10-01 / 10. szám
October, 1979 THE EIGHTH TRIBE Page 13 A jubileumi év Jövőre, 1980-ban lesz születésének 400. évfordulója! Legyen hát ez az év Bethlen Gábor éve, az őrá való emlékezés esztendeje! Most ritkán adódó nagy alkalom kínálkozik arra, hogy Erdély magyar múltját a nagyvilág elé tárjuk, és hangos szóval mondjuk el igazunkat. Most módunk van rá, hogy a román diktatúra légből kapott évfordulóival Bethlen Gábor négy évszázad előtti Erdélyének történelmi tényét állítsuk szembe, a demokratikus haladás, az emberi jogok, a szociális igazságok és az Európában akkor egyedülálló vallásszabadság, vallási türelem Erdélyét. Súlyos hiba lenne nem kihasználni ezt a lehetőséget! Hirdessük meg hát 1980-ra a Bethlen Gábor Évet, melynek ez az amerikai fővárosban tartott kiváló előadás mintegy bevezetője, nem hivatalos megnyitása volt. A beharangozás megtörtént: most már csak rajtunk múlik, hogy milyen tartalommal tudjuk megtölteni a gondolatot, és képesek vagyunk-e élni a lehetőségekkel Erdély érdekében, Erdély védelmében. Vonal alatti magánmegjegyzés: A Harasztielőadás egyik nagy érdeme és haszna, hogy bemutatta az igazi Bethlent, és ezzel csattanós cáfolattal szolgált mindazoknak, akik Kádár Jánosnak Bethlen Gábori erényeket próbálnak tulajdonítani, és párhuzamot vonnak az akkori és a mai idők politizálása közt. Bethlen Gábor “két pogány közt” lavírozott, egyiket sem szolgálta ki gátlástalanul, és amit tett, önzetlenül, hazája érdekében tette. Ahol — Erdélyben — humanista szellem uralkodott, a tolerancia és az emberi jogok légköre: éppen ellenkezője annak, ami ma Magyarországon van. Flórián Tibor: SI OMNES CONSENSERINT . . . Ha mindenki beleegyezik, én nem, ellentmondók. Ha az esküdtszék egyetlen tagjának erkölcsi kifogása van, a bűnöst nem lehet elitélni. Miért lehetne hát engem, ha a véleményem más, mint a tiétek? Ha a nap helyzett a holdra esküszöm, ha az éjszakát őszintébbnek érzem, mint a nappalt, mely nemcsak virágokat, hanem képmutatókat és hivalkodókat is nevel. Ha az igazságot szeretem, és nem a jogot, ha többre értékelem a testvériséget az egyenlőségnél, melyet a természet sem valósított meg. Miért lehetne elitélni, ha a szeretet elsőségét hirdetem, és nem a szabadságét? A szabadság teremthet gyilkosokat, de a szeretet soha. Szeretet nélkül nincsen teremtés, és nincsen élet. Maradjak tehát örök kisebbségben, hirdessem a többséggel szemben ellenvéleményemet, Krisztusnak és költőknek egyetlen kincsét, melyet sem a pénz, sem a munka nem adhat meg. Hirdessem az örök életet, a csodálatos célt, melyet a halál és a gyűlölet tornya ellen a világnak adott a megváltó Szeretet. HIBA IGAZÍTÁS: — A júniusi számunk 12, 13. oldalán közöltük Dr. Bognár Kálmán cikket: Gondolatforgácsok a magyar emigráció keresztmetszetéről a Szent Koronának visszaküldése előtt — után cim alatt. A 12 oldal második oszlopának a közepe táján a negyedik mondat igy hangzik: “Miután minden emigráció egy kóros állapot a nemzettesten, ezt a nem mindig és nem mindenben egységes állapotot emigrációs betegségnek is nevezhetjük”. Az értelemzavaró kellemetlen elírásért Kedves Olvasóink megértését kérjük.
