The Eighth Tribe, 1977 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1977-03-01 / 3. szám
March, 1977 THE EIGHTH TRIBE Page 15 tam magyarul. A hatás leírhatatlan volt. Az üzletvezető és pénztárosnő arckifejezését míg élek elfeledni nem fogom. Erdélyi utamra két tényező késztetett. Az egyik Júliám volt. Ő, aki 23 éves korában tanulmányt írt “Transylvania, the Hungarian Minority in Rumania” címmel. Munkáját az Amerikai Szépmives Czéh érdemesnek találta kiadásra Az Egyesült Államok kétszáz éves fennállásának és az 1956-os magyar forradalom húsz éves évfordulójának esztendejében. A könyvet a Bethlen Nyomda nyomta. Júlia Budapesten született, öt éves korában menekült lett; az USA-ban nevelkedett és amerikai mivoltában nem tagadta meg őseit. Dolgozott-tanult-kutatott és valamit alkotott. Erdélyben soha nem járt ‘S így helyette is el kellett menjek. A másik tényező Anna volt. Erdélyből került fel Budapestre fiatalon. Szüleim fogadták be otthonunkba. Anna okos és szép volt; kitűnően főzött. Családunkhoz tartozott. 1945 vihara visszasodorta Erdélybe. Elszakadtunk egymástól. Harminc év telt el. Csoda rámentek a magyarok házaira. Sokakat börtönbe csuktak. Egy román ezredet megtizedeltek, azt, amelyik fölgyujtotta Barótot. Gavril Olteanut Szászrégenből, a nagy vadászt, aki baltával fejeztette Csikban a székelyeket, tiz évre elitélték ... hát mi közük az oroszoknak ahhoz, hogy miképpen csinálunk mi rendet a saját udvarunkon? Mi közük hozzá? Majd meglátják, mi lesz, ha megnövesztik a magyarok szarvát . ..!” “A magyarok mind kommunisták lettek, az a baj” dünnyögte öreg Durdukás és megvetően köpött a padlóra “de melegük lesz majd, ha kimennek az oroszok innen, az biztos .. Julika megkínált étellel, de beszélni nem mert velem. Szemei vörösek voltak a sírástól. Nem maradtam sokáig. Amikor elköszöntem, a sógor felém fordult és azt mondta: “Hallottam, mi történt ott nálad... a hévízi kovács vezette oda a muszkákat, a hegyen át. Az is magyar!” Felkaptam a fejemet. “Biztos hát! Őmaga dicsekszik vele, hogy ott vezette át a muszkákat Hévíztől Szászrégen alá! Ilyesmikkel szerzett érdemeket a fajtád, látod s ezért védik őket úgy az oroszok, hogy még a hajuk szálát sem szabad meggörbíteni! Most aztán elmehetsz a magyar testvéredhez, oda Hévízre, aki a feleségedet megölette és beállhatsz melléje kommunistának te is!” Sokat gondolkoztam később azon, hogy milyen képet vágott volna Durdukás sógor, ha megmondom neki, hogy valóban oda megyek, ahhoz a kovácshoz, Hévízre. Mert oda mentem. Miután becsaptam a Durdukásék konyhaajtaját, hogy csattant, mint egy pisztolylövés, egyenesen Hévíznek fordultam. És mentem. Egész éjszaka mentem. Hajnalra megérkeztem Hévízre a kovácshoz. Köd ült a falun, mikor a háza elé értem. A ház előtt egy diófa állt és a diófának hullottak a levelei. A kutya megugatott. Hozzá vágtam egy heverő karót. A ház ajtaja zárva volt még. Berúgtam. Berúgtam a következő ajtót is. “Hé! Kelj föl, kovács!” ordítottam be a szobába és ol.yan volt a fejem, mintha pálinkát ittam volna, sokat. A kovács felült az ágyán, és álmosan bámult reám. A másik ágyban megmozdult egy borzas asszony és két apró gyerek. “Mi van?” kérdezte a kovács. “Öltözz föl és gyere ki az udvarra!” “Ki vagy te?” “Egy ember”. A kovács magára kapta a ruháit és kijött velem. Nagy darab csontos ember volt, sovány és szürkebőrü, mint a kovácsok általában. A tornác lépcsője alatt nyert bükkfarönk hevert, arra leültettem a kovácsot s én is odaültem melléjé. “Ide figyelj, kovács” mondottam neki, “valamit elmesélek neked, hogy tudj róla, mielőtt meghalsz”. A kovács pislogott és látszott az arcán, hogy nem érti, mit akarok tőle. Én pedig elkezdtem mondani. 70 folytatjuk — történt. Anna vízumot kapott. Budapestre érkezett és első útja családi otthonukba vitte. Ott letette a ház asztalára a harminc évvel azelőtt zsebében maradt kapukulcsunkat. Megkapta californiai címemet. Irt. özvegy, két fia van. Szeretne találkozni velem. Jöjjek. Vissza kellett adjam látogatását. Megható, könnyes találkozás volt. És szomorú. Tekintetéből mindent megéreztem. A szeretetet semmi sem pótolja! A HAZA-szeretetet sem. “Ne hagyd elveszni Erdélyt Istenünk!” Dr. Nánay Endréné Medvegy Márta Dr. Wass Albert, egyetemi tanár és a Nyolcadik Törzs szerkesztőségének tagja, Május 29-én az Ontario, California Zágonyi Kultúrteremben előadást fog tartani, amelyre a rendezőség mindenkit szeretettel vár. A követkkező számunkban részletesebben fogungk beszámolni az ő California-i látogatásáról. HBA HÍRADÓ Az HBA (lásd a Nyolcadik Törzs 1975 novemberi számában a 2-ik oldalt) első tervei közé tartozik az ossz magyarság és a magyarok kezében lévő üzleti vállalkozások felmerése és egy computerizáit név és címjegyzék felállítása. A cél, hogy minden magyart elérjünk hasznos információkkal. Kérjük olvasóinkat, hogy vegyenek fáradságot ahhoz, hogy írják le ismerőseik nevét és címét, ne csak a közvetlen környezetükből, hanem az egész szabad nagy világból és azt küldjék el a következő címre: Hungarian Business Association 7129 Saitsburg Road Pittsburgh, Pa. 15235 — Miért vesz a kopasz ember sapkát? (Mert ingyen nem kap) ☆-—Milyen tóba nincs víz? (A hintóba)
