The Eighth Tribe, 1975 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1975-10-01 / 10. szám
October, 1975 THE EIGHTH TRIBE Page 19 alapgondolatot hozzam köztudatra most, amely alapján vitát indítsak el. Nem várok egyöntetű egyetértést. Amennyiben lényeges az édeklődés egy mestertervet hajlandó vagyok kidolgozni ahhoz, hogy az operációt beindítsuk minél hamarabb. Én a saját sikeremet már megalapoztam a saját vállalatomon keresztül, de óriási lehetőségeket látok az MGT-n keresztül a magyarság számára. Úgy látom hogy “itt az idő, most vagy soha." A fenti előadás lényege megjelent a “Magyarság” 1975 március 21-i számában és a “XIV. Magyar Találkozó Krónikájá”-ban. Az előadást élénk vita követte. Sokan egyetértenek a céllal, csak a megvalósítás módját nem értik. A kanadai mérnökszövetség meghívására Dr. Tuba megismételte az előadást a Torontoi Magyar Házban 1975 márciusában. A kanadaikat is nagyon érdekli a gondolat és hajlandók a mozgalomba belekapcsolódni. Megkérték Dr. Tubát az előkészítő munká beindítására. Dr. Karlowitz Béla, ügyvéd, és Mr. Richard J. Phillips, befektetési szakértők, megvizsgálták a jogi kérdéseket és azt javasolták, hogy kezdetben a Nemzetközi és Országos szervezkedés egy gazdasági érdekszövetség, és ne mint részvénytársaság induljon. Ez előnyös a “Securities and Exchange Commission” jóváhagyásához szükséges költségek elkerülése végett. A körzeti és helyi vállalkozások mint részvénytársaságok beindulhatnak könnyen. Amikor azok elég erőre tettek szert, akkor az országos és nemzetközi szervezetet könynyen át lehet alakítani részvénytársaságá. A tervek erősen haladnak előre, az “M G T -’Pittsburgh, Inc.’ megalakítására a Pittsburgh és környékbeli érdeklődők bevonásával. XV. Magyar Találkozó alkalmával, a Thanksgiving hétvégén, Clevelandban a tervek továbbtárgyalása és határozatok végrehajtása kerül sorrendre. Javaslatok és kérdések a kiadóhivatalba küldhetők. WASS ALBERT ADJÁTOK VISSZA A HEGYEIMET! Regény (folytatót) a faoduból, váliamra akaszthattam és járhattam vele bátran az emberek között, lent a faluban, mindenütt. Engedélyt kaptam hozzá, fényképeset. S még azt is megengedték az urak, hogy házat épithessek magamnak a község fájából, fent a Belcsuj-pojánon, vadőrhöz illő házat. Úgy éreztem magam, mint akire rászakadt a menyország. Mikor az első hó lehullott, az urak hajtóvadászatot rendeltek el és én összeszedtem két tucat arra való embert és meghajtottam nekik a Korbulyt, a Belcsujt, a Cibát, a Benedeket és a Komárnyikot. Két napig tartott a nagyvadászat és az urak fent éjszakáztak velünk a Ciba-pojánon. Nagy urak voltak. Csupa ezredes, meg alezredes, csupa alispán, meg főszolgabiró, meg mit tudom én micsoda. Lövettem is velők két medvét és hat vaddisznót. A medvéknek különösen örvendeztek és kétszáz pengő borravalót kaptam értök külön. Olyan gazdag lettem egyszerre, hogy nem cseréltem volna az ilvai malmossal sem. Öcsémet és Julikát kiöltöztettem télire s vettem egy vaskályhát, amit beállítottunk a kalibába s Julika főzhetett is rajta. S volt mit főzzön! Rendes komenciót kaptam az uraktól, ötven kiló búzalisztet s ötven kiló málélisztet havonta, csak le kellett menni a malomba érte minden elsején. S azonkívül harminc pengőt egy hónapra, meg félévenként egy pár bakancsot. Karácsonykor a főszolgabiró ur megszavaztatta a faluval, hogy én legyek a községi erdőpásztor is s attól kezdve szabad legeltetésem is volt a községtől s minden háztól egy sajt, meg egy juhnak a gyapja s minden szekér fa után, amit az erdőből elhordták, egy krajcár tarisznyapénz. Megnyílt előttem a világ s úgy éreztem, hogy útban vagvok a gazdagodás felé. Kiszámoltam, hogy tavasszal vehetek két malacot s felhizlalom a komencióból. S megbeszéltem az ilvai malmossal azt is, hogy tavaszon vásárol tizenkét borjut, azokat Julikával elgondozzuk s előrizgetjük az én legelő-jussomon s ősszel tizet beadunk a malmosnak, kettő pedig marad nekünk a munkáért s a legelőért. Öcsémnek béreltem két lovat, hogy lehordhassa velők a szenet s azt is számításba vettem, hogy majd tavaszon, mikor a facsusztatás véget ér és a zsidók elárverezik a sok döggé dolgoztatott lovat megveszek belőlük két fiatal kancát a nvestbőrök árából öcsém számára. Majd nyáron kijavulnak a legelőn s jövő télen saját lovával hordhatja a szenet. Mikor láttam, hogy minden szép simán halad, akár a vízfolyás, és a jövendőnk biztosnak Ígérkezik, akkor egy vasárnap felöltöztem uj gúnyámba, bezsiroztam az uj csizmámat s elindultam át a hegyen Fileházára. Attól fogva, hogy a juhok lementek a Ciháról, nem találkoztam Anikóval. Minden nap volt valami eligazitani való. Lenyomozni az erdőt, megrendezni a vadászatokat, beszállítani a medvebőröket az uraknak Régenbe meg Vásárhelyre, számba venni a községtől az erdőt. 32
