The Eighth Tribe, 1975 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1975-10-01 / 10. szám

October, 1975 THE EIGHTH TRIBE Page 17 Egyéni munka által nemcsak egyéni célok el­érésére van lehetőségünk, hanem nagyobb nemzeti­ségi és nemzeti célokat is elérhetünk ugyanazzal az energiával. Emigrációban ezt még módosíthatjuk is. Megállapíthatjuk, hogy nemzetiségi, helyzeti adott­ságunkat kihasználhatjuk egyéni érdekeink céljára. Ha megtaláljuk a módját az egyéni érdekek ki­szolgálására és kielégítésére a nemzetiségi helyzetünk kihasználásával, akkor a nemzetiségi és nemzeti ér­dekeknek is nagyban használunk. Mi a magyar nemzetiségi érdek? Röviden az összmagyarság gazdasági előnye a környezetének a gazdasági helyzetéhez viszonyítva. Ha a gazdasági előnyt elérjük, akkor azzal jön a politikai és kulturá­lis viszonyok automatikus javulása is, és főleg a más nemzetek és nemzetiségek által való megbecsültség és tisztelet. A történelem azt bizonyítja, hogy gaz­dasági tényezők okoznak háborút vagy békét, és gaz­dasági érdekek hideg háborúból gazdasági együtt­működést. A történelem azt is mutatja, hogy sem hadvezére­ink, sem politikusaink de még forradalmi fellángolá­saink sem értek el lényeges változást helyzetünk elő­segítésében. Emigrációban még a papjaink a legokos­­sabbak. Felismérték a biztosító üzlet lehetőségeit, saját maguk és nemzetiségi célok előnyére. Ők sem tudtak teljes egységet és megértést teremteni sorjaink­ban, csupán szórványos, passive megtűrését és elvise­lését az emigrációnak. Nincs is sok kilátás arra, hogy meglévő szervek lényeges változást tudjanak előidéz­ni. Ez az állapot tűrhetetlen! Ezen változtatni kell! Eli kell érni, hogy minden magyar ne csak nemzeti átoknak tartsa az emigrációt, hanem abból tényleges anyagi haszna is legyen az összmagyarság politikai és kulturális viszonyainak javulása mellett. El kell érni, hogy minden másod és harmadgenerációs ma­gyar érdekének tartsa a magyarságának a megbecsü­lését, tiszteletét és megőrzését. Szép gondolat, de hogyan? A válasz nagyon egyszerű, üzleti és gazdasági alapon, kihasználva tehetségünket, szorgalmunkat és főleg kapcsolatain­kat. Véleményem szerint ez az egyetlen praktikus és célhoz vezető út. Javaslom egy gigantikus méretű, magyarok és inagyarszármazásuak tulajdonában lévő részvénytár­saság hálózat létrehozását, felépítését és fokozatos továbbfejlesztését. Lehet a neve bármi, csak ne hívjuk magyarnak. Nem kell elriasztani senkit. Szükségünk lehet más nemzetiségű alkalmazottakra és rendelőkre. A névre még visszatérek. A részvénytársaság első célja a részvények el­adásából beszerzett tőke felhasználása jövedelem vagyis haszon szerzésére. Igenis haszon! Elsősorban közvetlenül a részvénytulajdonosok egyéni haszna a cél, másodsorban közvetve a nemzetiségi haszon és csak harmadsorban jöhet szóba a nemzeti haszon. A sorrend nagyon fontos. Lehetünk bármenyire ideális­ták, ha a sorrendet megfordítjuk, akkor soha nem lesz az egészből semmi. A tárgyalás kedvéért nevezzük el a legfelsőbb organizációt a hálózatban M G T International, Inc.­­nek, ahol MGT a “Magyar Gazdasági Társaság” rö­vidítése. M G T International, mint egy részvénytár­saság teljesen a különböző országokban működő M G T-k tulajdonában van a befektetések arányában, így lehet MGT-Canada, Ltd.; M G T-U.S.A., Inc.; MGT Germany, és így tovább. Minden országos MGT fele az M G T International tulajdonában van, a másik fele pedig az abban az országban működő körzeti MG T-k (állam, megye, nagyváros, stb.) tu­lajdonában van a befektetések arányában. Ugyan­akkor minden körzeti MGT fele az országos MGT tulajdonát képezi, a másik fele pedig vagy kisebb helyi M G T-k vagy egyének tulajdonában van. Minden MGT egy külön törvényesen megalakí­tott részvénytársaság, amely a helyi adottságokhoz al­kalmazkodik. Magyar Házak, Egyházak, Vállalatok, Szakmai körök, Irodalmi körök, Újságok és egyébb helyi csoportok létrehozhatnak helyi MGT rész­vénytársaságot a tagjaik bevonásával. Mivel az M G T International teljesen az orszá­gos M G T-k tulajdonában van közvetlenül, az orszá­gos M G T-k a körzeti, a körzetiek a helyi, tehát köz­vetve a tulajdonjog mindig visszavezethető az egyén­hez. Az egyéni befektetés fele a helyi M G T-nél ma­rad, negyede a körzeti és egy-egy nyolcada az orszá­gos és nemzetközi részvénytársaságoknál kerül be­­befektetésre, részvény ellenében. A jövedelem el­oszlás hasonló arányban történik. Az egyén haszna 50%-ban attól függ, hogy a helyi MGT hogy mű­ködik, 25%-ban a körzetitől, 12.5-12.5%-ban az or­szágostól és a nemzetközitől. Minden egyén befekte­tése tehát kisebb nagyobb mértékben függ az összes létező MG T-k működésétől, világszerte. Helyi csoportok működnek mint aktívan végre­hajtó, gyártmányokat előállító, kereskedő, stb. vál­lalatok, vagy egyszerűen mint egy érdekcsoport amely legalább felét a tőkének a körzeti M G T-be fekteti be, a másik felét pedig befekteti úgy ahogy a helyi MGT igazgatósága legcélszerűbbnek tartja.

Next

/
Thumbnails
Contents