The Bethlen Home Messenger, The Messenger, 2003 (1-5. szám)
2003-07-01 / 3. szám
petíjlen J|ome Cultural Center Hidden Treasures - You stroll up the walk behind the garage, up the ramp, stopping to unlock the door. You enter what looks like a stock room - boxes marked Christmas Decorations, Mardi Gras Hats, an old chair or two...but wait - there is another door, another room. Your eyes scan the many shelves filled with books, Hungarian school books used by our orphans, books used by our many Hungarian Sunday schools, poetry books and so much more. And oh the pictures, some dating back to the early days of our many churches and Hungarian communities. So much hidden treasure!! Here at the Cultural Center we wear many hats. While we continue to work with our residents, reading Hungarian newspapers, cooking, (simply conversing in their native language brings smiles to faces); we are slowly expanding our program. Among other assignments it has been our privilege to work with the items in The Bethlen Archives. Plans are to rotate the items now on display in the conference room, so every few months some new “hidden treasure” can be viewed there. We would like to take this opportunity to remind our readers that if you have any items from years past having to do with our rich Hungarian history here in the States, please consider donating them to The Bethlen Archives. BETHLEN OTTHON KULTURÁLIS KÖZPONT Reméljük megjön a nyár, ragyogni fog a napsugár. Újra vidáman gyönyörködhetünk a millió színben sziporkázva hulló Julius 4-i csillagokban és mindnyájan mondhatjuk: Téged Ünnepiünk Amerika! AMERIKA ÜNNEPÉRE Július 4-re Üdvözöllek Amerika Vadon erdők, vizek tája Népek díszes bokrétája Hajnal pírnak hasadása Tűzzék fel az égő lángod Szólaljanak a harangok Legyen örök szabadságod Sziporkázzon a csillagod Legyen dicső ébredésed Legyen zászlód ékességed Ragyogó legyen országod Csodás ünnep legyen napod! Ferencz Amália Egy kis magyar verssel szeretném köszönteni mind azokat a magyarokat akik még néha emlékeznek vagy álmodnak az elhagyott szülőföldünk kikeletjéről. ÁLOM A MAGYAR TAVASZRÓL Új hazámban is rólad álmodom Szülőföldem kikeletje Te voltál ott ifjú szívem Délibábja, s minden szentje. Mámorosítottál első szezrelemmel, S múlhatatlanul csábod űz, Az emlékek arany szála, Szakadatlan hozzád fűz. Ott ezüst színű volt a harmat Gyöngyszem volt minden rög Aranymadár szürke veréb Selyem fátyol az esti köd. Lutherén István A fűzesekben a csonka fatörzs Karcsú leánnyá változott S a szívem a szerelemnek Nagy titkairól álmodott. Magyar földön csábos a tavasz A vadvirágos kikelet Ha el is jöttem messze tőled De otthagytam a szívemet. Itt a tavasz vitorlásán Álom sajkán szunnyadok Ó ne ébresszetek a valóságra Mert bánatomban meghalok New York 1930
