Fraternity-Testvériség, 2011 (89. évfolyam, 1. szám)

2011-01-01 / 1. szám

Spring 2011

Barabás Miklós litográfiája: Petőfi Sándor 1848-ban

Az áprilisi törvények kiadványa gróf Batthyány Lajos miniszterelnök képmásával 1848-ból

A márciusi ifjak ezután átengedték a mozgalom irányítását a liberálisok vezér- egyéniségeinek, Klauzál Gábornak és Nyáry Pálnak, akik ismertebbek voltak a polgárok körében, majd elindultak, hogy a Helytartótanáccsal is elfogadtassák követeléseiket. Ez sikerült is: nemcsak a 12 pontot írták alá, hanem a forradalom itt létrejött választmányának vezető bizottságába jelölték képviselőiket, majd a városháza épületét Petőfiék rendelkezésére bocsátották.

Vér nélkül győzött a forradalom. Az ekkorra már csaknem húszezres tömeg a Budai Várba vonult, és a nép követelésére szabadon bocsájtották a sajtóvétség és izgatás vádjával bebörtönzött Táncsics Mihály írót, publicistát. Este kivilágították Budapestet, 7 órakor a Nemzeti Színházba érkező sokaság megszakította a Bánk bán előadását, majd a színpadra tóduló tömeg elénekelte a Himnuszt és a Szózatot.

Egy nappal később Bécsbe is eljutott a pesti forradalom híre, március 17-én V. Ferdinánd hozzájárulásával gróf Batthyány Lajos felelős magyar kormányt alakított.

Az udvar meghátrált, hozzájárult gróf Batthyány Lajos miniszterelnöki kinevezéséhez, beleegyezett az önálló magyar kormány megalakulásába, és megígérte, hogy a király szentesíti a reformtörvényeket. A gróf Batthyány Lajos vezetésével megalakuló új kormány már nem a királynak, hanem a nép választott képviselőinek, a magyar országgyűlésnek tartozott felelőséggel.

A forradalom győzött, és ezt a fényes napot ünnepeljük minden évben március 15-én. A magyar szabadságharcot azonban leverték. 1849. október 6-ára gyásszal emlékezünk, ugyanis megtorlásul ekkor végezték ki Aradon a Magyar Honvédség 13 tábornokát és Pesten Gróf Batthyány Lajost.

Tyroler József: A Batthyány-kormány (színezett metszet Weber Henrik rajza alapján). Névsor felülről lefelé és balról jobbra: Batthyány Lajos miniszterelnök, miniszterek: Szemere Bertalan (belügy), Esterházy Pál (a király személye körüli ügyek), Klauzál Gábor (földművelés, ipar, kereskedelem), Kossuth Lajos (pénzügy), Mészáros Lázár (hadügy), Széchenyi István (közmunka és közlekedésügy), Eötvös József (vallás- és közoktatásügy) és Deák Ferenc (igazságügy)

18