Fraternity-Testvériség, 2010 (88. évfolyam, 1-4. szám)
2010-10-01 / 4. szám
Winter 2010 Az Amerikai Magyar Református Egyház Ádventi és Karácsonyi Köszöntése “Imé az ajtó előtt állok és zörgetek; ha valaki meghallja az én szómat és megnyitja az ajtót, bemegyek ahhoz és vele vacsorátok, és őén velem.” Jelenések könyve 3:20 Testvéreim! Az elmúlt hetekben karácsonyról gondolkodtam. Karácsonyokra emlékezem, 30 éves európai és amerikai lelkipásztori szolgálatom szép ünnepeire. Úgy érzem, hogy a mai időkben a figyelmünk a karácsony igazi értelméről, inkább az ünnep külsőségeire terelődött. Evekkel ezelőtt egy kaliforniai gazdag protestáns egyház eredetivé akarta tenni a karácsony esti megemlékezést és tevéket, szamarat, és más élő állatokat hoztak a templomba, istálót, jászolt építettek. A gyülekezet fiatal házasai között nagy volt a versengés, hogy melyik család újszölött gyermekét válasszák ki hogy “kisjézus” legyen. Végül is egy újszülött kislányt választottak, hogy a templomi jászolba helyezzék, és a gyülekezet demostrálja a divatos politikai korrektséget és a mindenkit el és befogadó —inkluliszivitást—. A karácsonyest erdetiségét az élő állatok, és a színes ruházatú bölcsek, az angyalok énekét imitáló gyermek- kórus, volt hivatva biztosítani, de a bölcsőben fekvő kislány, a reflektorfények, az elektronikus hanghatások, és a feldíszített óriás karácsonyfa (amiért több mint 10 000 dollárt fizettek) inkább korunk vallásos szinkretizmusának és egyvelegének hatását keltették. Sokak véleménye az volt, hogy díszítésekre költött összeget, inkább misszióra kellet volna adni. De a kislány szülei és a gyülekezet többsége meghatottan énekelték a ‘‘Csendes éj, szentséges éj” éneket... “szentfiú aludjál, szentfiú aludjál.” Valaki Európában azt mondta, hogy a keresztyéneknek is van “aranyborjújuk. ” A “kisjézus” akit karácsnyokor jászolba helyeznek, énekelnek felette, elaltatják, a következő karácsonyig, hogy az év folyamán ne zavarja őket. Az igazi karácsony nem a díszek, ajándékok és fény és hanghatásokban van, hanem az Isten üdvözítő kegyelmében: “Úgy szerette Isten a világot, hogy az ő egyszülött fiát adta, hogy aki hisz Őbenne el ne vesszen, hanem örök élete legyen. János evangéliuma 3:16 Jézus az Isten Ígéretei a próféciák szerint kisgyermeként született meg Betlehemben, hogy embertestben töltse be Messiási munkáját, aminek a csúcsa a golgotái kereszt. Az 0 tökéletes áldozata, békít meg minket Istennel, és törli el a bűneinket. A Szentlélek ajándékaként új életet kapunk a hitben szolgáló életre. A megfeszített és feltámadott dicsőséges Úr Jézus Krisztus a Jen- enések könyvében így szól hozzánk. “Imé az ajtó előtt állok és zörgetek; ha valaki meghallja az én szómat és megnyitja az ajtót, bemegyek ahhoz és vele vacsorátok, és ő én velem.” Jel. 3.20 Az Úrvacsora Sákramentumában a legbensőségesebb kapcsolatot és testvéri közösséget ajándékoz az Úr a hívőknek. Az Úrvacsorázó egyház népe megemlékezik az általunk meg nem érdemelt, csodálatos kegyelemről amit Jézus hozott és adott nékünk, arról az ajándékról és üdvösségről amit Jézus szerzett. Megemlékezünk, Jézus földrejöveteléről, születéséről, de tudjuk azt is, hogy felnőtt, csodákat tett, gyógyított hirdette az Isten országának igazságát és közelségét. Tanítványokat, hívott el és elküldte őket ebbe a világba, hogy hirdessék az evangéliumot minden teremtésnek. Szabadulásunkért, életét adta váltságdíjként. Az Isten feltámasztotta Ót, a dicsőséggel felmagasztalta. Jézus szeret minket és ez adventi időben újra üzen nekünk- íme az ajtó előtt állok és zörgetek.—A kérdés, az hogy az adventi és karácsonyi időben meghalljuk e Jézus bebocsátást kérő szavát, és befogadjuk-e Öt? Sajnos megtörténhet, hogy Jézus kimarad az ünneplésből és az életünkből is. Imádságként énekelhetjük ezt a dicséretet: Ó Jézus árva csendben az ajtón kívül állsz, bejönnél már de némán, kulcsfordulásra vársz. Mi mondjuk, hogy miénk vagy, Te vagy a név a jel. Ó szégyen, hogy Te légy az, akinek várni kell. Ó Jézus, szólsz a szívhez A szó szelíden ér: “így bánsz velem?— Teérted hullt testemből a vér!” Bús szégyennel behívunk az ajtónk nyitva már, Jöjj Jézus, jöjj ne hagyj el, a szívünk várva vár. Üdvösséges karácsonyt és áldott új esztendőt kíván, Főtiszteletű Póznán Béla a Kálvin Egyházkerület püspöke 2
