Fraternity-Testvériség, 2003 (81. évfolyam, 1-4. szám)
2003-10-01 / 4. szám
FRATERNITY Page 7 BETHLEN OTTHON Ligonier, Pennsylvania A Bethlen Otthon több mint 80 éves múltra tekinthet vissza. Alapítása az I. Világháború után elszigetelődött, magára maradt amerikai magyarság összefogásának jelképe. A szeretet és emberség válasza az amerikai magyarság gondjaira. Bár a Bethlen Otthon nevet - Bethlen Gábor tiszteletére - csak 1935-ben vette fel, története 1921—ben kezdődött, amikor az amerikai magyar reformátusok az Amerikai Magyar Református Egyesület égisze alatt 1921-ben létrehozták a Bethlen Otthon első intézményét, az Árvaházat a pennsylvaniai Ligonierban. Mindezt azért, hogy a kivándorolt magyar családok árván maradt gyermekeinek otthont és becsületes emberi jövőt biztosítsanak. A betegségben, gyárak és bányák gyakori baleseteiben elhunyt magyar szülők gyermekei nagy számban vártak gondozásra, megértésre. Az elkövetkező 50 évben több mint 1500 gyermek számára nyújtott biztonságos otthont Ligonier. Az évek során az intézmény a szükséget tekintve elsődlegesnek, mind felekezetileg, mind a rászorultság szempontjából bővítette a befogadottak körét, otthont adva a nehézsorsú családok kicsinyeinek is. így a harmincas évektől egészen az igény, és ennek következtében az intézet megszűnéséig, 1977-ig, már gyermekotthonként funkcionált. A Bethlen Otthon gyermekmentő programja kiemelkedő szerepet töltött be a második generáció magyarság-tudatának megőrzésében. Az Otthonban élő gyermekek az amerikai iskolai munka mellett magyar nevelést kaptak, megőrizték a nyelvet, megismerték a magyar kultúrát és a magyar hagyományokat, s képesekké váltak arra, hogy felnőtt életükben is fenntartsák magyar identitásukat. Ez a lehetőség 1931-től a szerte az Egyesült Államokban élő magyar családok gyermekei számára is megnyílt a Bethlen Otthon évente megrendezett ifjúsági táborában és nyári iskolájában. A Bethlen Otthon története a folyamatos megújulás és közösségi áldozatvállalás története. A gyermekek után biztonságot nyújtott az amerikai magyar közösség időseinek is. 1931-ben megnyitotta az “aggmenházát”, amely az idők során újabb és újabb erőfeszítésnek köszönhetően bővült és korszerűbbé vált (1951-1975), s az idősek mindennapjainak biztosítása mellett önálló kórházi gondozás ellátására is képessé vált a több mint 100 ágyat számláló új épületében. 1978-tól felépítette a Bethlen Otthon festői környezetébe szépen illeszkedő, 20 házból álló nyugdíjas faluját, 1993-ban pedig az egykori Árvaház épületében kialakította a nyugdíjas lakások házát, teljessé téve mindezzel az idősek szolgálatának rendszerét. A Bethlen Otthon a fiatal és idős generáció gondozása mellett a református amerikai magyar közösség, valamint a világszerte diaszpórában élő magyar reformátusok életének és ünnepeinek is központja. Konferenciák, rendezvények, közgyűlések, lelkigyakorlatok, kultúrális és egyházi események helyszíne, természetes otthona, az amerikai magyar reformátusok találkozóhelye, az amerikai magyar közösség egyik fellegvára. A Bethlen Otthon sokat tett az amerikai magyar reformátusok és az amerikai magyarság életének dokumentálása, megörökítése érdekében. A kezdetektől ezt a célt szolgálta évkönyvének, a jelenlegi Bethlen Naptárnak, illetve Bethlen Almanac-nak a közreadása, majd a Bethlen Nyomda felállítása és évtizedes működtetése az 1960-1970-es évek fordulóján, s nem utolsó sorban jelentős vállalkozás volt az alapítástól kezdve épülő Archívum és Múzeum létrehozása 1988-ban. Ez a két gyűjtemény az 1890-es évektől dokumentálja a református egyház történetén keresztül a kivándorolt amerikai magyarság, valamint az amerikai magyar egyesületek és személyes hagyatékok anyagában, a magyar emigráció történetét. E páratlan teljesítményről megemlékezve, nem feledkezhetünk meg azokról a vezetőkről, akik a gondviselésbe vetett lelkészi bizalommal, tudással és tiszteletre méltó energiával irányították a Bethlen Otthon sorsát, s munkatársaikkal együtt megteremtették a fenntartás és továbbfejlesztés lehetőségét és formáit; a farmgazdálkodástól kezdve a korszerű intézményszervezésig. Mindenek előtt meg kell emlékezni az alapító Árva Atyáról, Kalassay Sándorról, s az őt követő, elkötelezett igazgatókról, Nánássy Lajosról, Daróczy Sándorról, Nagy Lajosról, Kovács Pálról és a köreinkben is jelen lévő iíj. Bertalan Imréről. Ugyancsak nem feledkezhetünk meg a Bethlen Otthon mögött álló református közösség sok ezer dollárt kitevő áldozatvállalásáról, és az őket képviselő egyházi szervezetek és egyesületek, különösképpen az Amerikai Magyar Református Egyesület erkölcsi és anyagi támogatásáról. Nélkülük a Bethlen Otthon nem jöhetett volna létre, nem tölthette volna be nemes küldetését 8 évtizeden keresztül, s nem nézhetne bizakodva a jövőt építő újabb nagy tervek megvalósítása elé. A Bethlen Otthon tevékenysége nemcsak az amerikai magyar közösségben, hanem a befogadó amerikai társadalom köreiben is megbecsülést és elismerést váltott ki. Magyarországon egyházi világunk képviselői és tudományos életünk kiváló úttörői már hosszú ideje figyelemmel kísérik a Bethlen Otthon tevékenységét. Eljött a pillanat, hogy a szélesebb hazai közösség is kifejezze tiszteletét és megbecsülését azért a fáradhatatlan munkáért, amit a Bethlen Otthon az amerikai magyarság testi és lelki gondozásáért, a református magyar közösség megőrzéséért és a magyar értékek áthagyományozásáért tett. Budapest, 2003. november 3. Kovács Ilona
