Fraternity-Testvériség, 2002 (80. évfolyam, 1-4. szám)

2002-01-01 / 1. szám

FRATERNITY Page 21 Branch 93, Wharton, New Jersey A Whartoni Magyar Presbiteriánus Egyháznak számos tagja a 93-as osztályhoz tartozik. Gyülekezetünk lelkészének, v. Oláh G. Károlynak, felesége, Ágnes bizonyságtételéről szól a beszámolóm. Gyülekezetünkkel mi is lett volna, ha Ágnes nem lenne közöttünk? Mi, egyháztagok, mindannyian felmérjük, és hálát adunk az Istennek azért, amiért azt elkerültük. Szmetana István, Osztálykezelő 973-887-8420 VÉLETLEN?... SZERENCSE?... VAGY AZ, AMI ENNÉL IS TÖBB? Kisgyermekkorom óta állandóan hallgatója vagyok az istentiszteleteknek. Már régen megragadott egy szentbeszéd, melynek címe: “Még tart számodra a kegyelmi idő” volt. Mint gyermek, nem tudtam Isten üzenetét felfogni. Évtizedek kellettek ahhoz, hogy rájöjjek arra, mennyire részese vagyok én is ennek az adott “kegyelmi időnek”. Isten életünk minden pillanatában magához szólíthat, és véget vethet életünknek. Halálunk után már nem javíthatunk azon, amit elrontottunk mostani életünkben. Hiszem, hogy amik velem történtek, nem véletlenül történtek. Az Istennek különös kegyelme az, hogy sok életveszéllyel járó szörnyűséget éltem át eddig. Ezek közül csak kettőt említek. 1993-ban egy napon elhatároztam, hogy leveszek egy szabadnapot. Akkor, azon a napon, robbantották fel a New York-i World Trade Center toronyépületét, ahol a 103—ik emeleten dolgoztam. Véletlen?... Szerencse?... Vagy az, ami ennél is több? ...mentette meg az életemet? - kérdezem magam sokszor még ma is. Munkahelyem elköltözött egy gyönyörű, gránitfalas 47 emeletes épületbe, pár száz méterre a két toronyépülettől. A kilátás az irodámból, a World Trade Center 7-es épületéből, mesés látvány volt. De csak volt, mert már nincs, minden a múlté, eltűnt a két toronyépülettel együtt. Összeomlott álmaim földi fellegvára... Sok ezer ártatlan ember halt meg ezen a napon, szeptember 11-én, a terroristák cselekményeinek következtében. Kérdezem magam százszor és ezerszer: Mi volt az, hogy életben maradtam és még élek? Véletlen?... Szerencse?... Vagy az, ami ennél is több? Szeptember 11-én nem kellett átélnem New Yorkban a pokoli órákat. Otthonomból néztem a szörnyűségeket. Még most is remegek a látottak hatása miatt. Rájöttem, hogy az Istennek terve lehet velem, hogy felettem is még tart a “kegyelmi idő”, és én még nem futottam meg azt a pályát, ami a számomra elő van írva. Ugyanis nem voltam a New York-i munkahelyemen, amikor a World Trade Center (WTC) két tornya, meg a 7~es épület összedőlt. 1993-ban sem voltam ott, amikor a robbantás történt. Ma mind a három épület a múlté, por és hamu, összeomlott, mint a kártyavár. Megmenekültem, és nem kerültem a romok alá sem élve, sem halva. Egy közeli barátommal történt ezen a rettenetes napon, hogy elaludt, és nem tudott bemenni dolgozni New Yorkba. Életben maradt! Véletlen?... Szerencse? ... Vagy az, ami ennél is több? Tart még számára is a “kegyelmi idő”! Ki e sorok írója? Nevem Oláh Ágnes, Somerset, New Jerseyben élek, és a Federal Home Loan Bank of New York helyettes alelnöke vagyok. Legjobb barátnőm, Margó (Kuszi) Magyarországról van itt látogatóban. Édesanyám lelki és testi támogatója. Hálából hívtuk meg ide, Amerikába. Ez az első amerikai látogatása. Együtt ünnepeltük férjemmel, Oláh Károllyal, édesanyám, Zsigmond Gézáné 80 éves születésnapját. Ezért vettem ki egy hét szabadságot, és ezért nem voltam a munkahelyemen, amikor a katasztrófa történt. Ha édesanyám földi támasza, Margó, nincs itt, akkor dolgoztam volna, és? és? és? És élnék-e még? Élek Isten kegyelméből, akinek terve lehet velem és veled is, kedves, aki olvassa e sorokat. Tehát nem VÉLETLEN, NEM SZERENCSE... HANEM AZ, AMI ENNÉL IS TÖBB! ...AZ ISTEN KEGYELMI IDEJE TARTOTT ÉS TART ÉLETBEN! Ez intés arra, hogy hozzuk rendbe életünket Isten parancsai szerint addig, amíg nem késő! Oláh S. Agnes Branch 134 - Greater Pittsburgh, Pennsylvania Annual Christmas Party Celebrated More than 35 members and guests attended our an­nual Christmas Party in December. We enjoyed a delicious lunch; some of it prepared and donated by several of our members. The children enjoyed games, and to their delight the arrival of Santa (Jay Trunzo). Santa presented “goodie bags” prepared by our ladies. “Goodie bags” were also given to the Sunday school children. We extend a special thank you once again to the Duquesne Hungarian Reformed Church for the use of their Social Hall. Christmas Party, December 1,2001. Some of our members and guests arrived after this picture was taken.

Next

/
Thumbnails
Contents