Fraternity-Testvériség, 2001 (79. évfolyam, 1-4. szám)
2001-04-01 / 2. szám
Page 10 TESTVÉRISÉG KOSSUTH SZOBOR AVATÁS IOWABAN Iowa északnyugati részében, Algona kisváros nagyon szép ünnepség színhelye volt 2001. július 13-án. Az Alapítók Napja keretében ünnepelte a megye alapításának 150 éves évfordulóját. Az új közigazgatás bevezetésével, a megye- rendszer kialakulásakor 150 esztendővel ezelőtt, az 1848- as Magyar Szabadságharc bukása után, Kossuth Lajos híre, sőt az amerikai elnök és a Kongresszus meghívására maga Kossuth is eljutott Amerikába is. Az embereknek tetszett a bátorsága, ahogyan az elnyomó hatalommal szembe mert szállni. így Kossuth nevet adtak Iowa legnagyobb megyéjének. Nem volt nehéz elhatározniok, hogy a 150 éves évforduló megünneplésére egy élő nagyságú szobrot emeljenek Kossuth Lajosnak és a magyarságnak a tiszteletére. A szobor avatására délután 4 órakor került sor. Sok dicséretet érdemel a rendezőség, mert nagyon szép volt minden. A magyar himnusz hangjai után Iowa Nemzeti Őrségének hadi repülőgépei húztak el a Kossuth szobor és a magyar zászló felett, ami szimbolikus védelmi jelleget adott a Kossuth szoborra és a magyar zászlóra. Majd utána az amerikai himnusz következett. A vendégek bemutatása után a szobrász, Wayne Thompson, adta át a szobrot. Beszélt a szoborkészítés apró mozzanatairól. A következő jelenetben a rendező bizottság tagjai segítségével lehullott a szoborról az óriási magyar nemzetiszínü lepel, amit a közönség tapsvihara kísért. Minnesotai magyarok Kossuth dalokat énekeltek. Iowa kormányzója, Tom Vilsack, Kossuth munkásságát dicsérve, párhuzamot vont az 1848-as és az 1956-os Szabadságharcok eseményei között. Kiemelte a magyar nép szabadságszeretetét, elszántságát, és a szabadságért való hősies küzdelmét. A következő Jeszenszky Géza nagykövet úr beszéde volt. Kifejezte, hogy a Kossuth Lajos álma végül is valóra vált, mert az Egyesült Államok és Magyarország ma szoros barátságban él. Jobbról balra: Kovács József, az AMRE igazgatója, Molnár Ágoston, American Hungarian Foundation elnöke, Jeszenszky Géza magyar nagykövet, és Kristóf Sándor, a Hungarian American Citizen’s Club elnöke a Kossuth szobor előtt. Volt a szobor mellett egy öreg magyar zászló, amiről elmondták, hogy amikor kitört az 56-os Szabadságharc, Amerikában nem lehetett magyar zászlót kapni, így házilag varrtak egy Vándorzászlót, amit mindig odaküldtek, ahol tiltakozni kellett a magyarság ellen elkövetett sérelmekért. Iowa államban a Kossuth megye lakói nagyon büszkék a megye nevére, s ahová csak lehet, középületekre, rendszámtáblákra és más fontos helyekre, mindig kiírják a Kossuth nevet jó nagy betűkkel. A rendezőség egyik tagjával beszélve dicsértem a program nívóját, a legkisebb részletekre való figyelmet is. Például a műsorban elhangzott imákat halk harangszó kísérte. Ugyancsak elismerést érdemel a katonai zenekar játéka, a program részleteinek másodpercnyi pontossággal való összehangolása. Mondtam is, hogy ezt még a magyarok sem tudták volna szebben és jobban megcsinálni, amire ők azonnal azt válaszolták, hogy “mi sem tudtuk volna a magyarok nélkül”. Úgy éreztem, hogy Kossuth Lajos érdemein keresztül mi, magyarok is, ünnepelve voltunk ezen a ragyogóan szép napon. Köszönetét érdemel a washingtoni magyar nagykövet, Jeszenszky Géza, az Amerikai Magyar Református Egyesület vezetősége és munkatársai és Dr. Molnár Ágoston, az Amerikai Magyar Alapítványtól. Ők adták a szobrászművésznek, Mr. Thompsonnak, valamint a rendező bizottságnak a szükséges anyagot, hogy ezt a tökéletesen szép programot megrendezzék. Életem egyik legszebb, legemlékezetesebb napja volt. Kovács Mária Jeszenszky Géza magyar nagykövet és Tom Vilsack Iowa kormányzója köszönti egymást.
