Fraternity-Testvériség, 1999 (77. évfolyam, 1-4. szám)
1999-10-01 / 3. szám
FRATERNITY Page 5 AZ 1929-ES BUFFALÓI NEMZETGYŰLÉS MARGÓJÁRA Az amerikai magyar történelem különböző neveket használt úgy az 1906-os, mint az 1929-es találkozókra. Az 1999-es találkozót előkészítő bizottság a Nemzetgyűlés név mellett döntött, amihez, sajnos nem tudott felnőni, mivel a buffalói 273 szervezetének csak egy töredéke képviseltette magát a meadowlandi “seregszemlén”. Az 1999-es meadowlandi összejövetelt én úgy értékelném, mint az Amerikai Magyar Szövetség seregszemléjét, a “Nemzetgyűlés” égisze alatt. A határozatok, amelyek elhangzottak a “díszvacsora” alkalmával, nagyon is egyoldalúak voltak, és nem foglalták magukba azokat a célokat, amiért a Nemzetgyűlés össze lett híva: múltunk megbecsülése, történeti értékeink megőrzése, s annak megélése! Ennek a megélésnek voltak némi jelei a délelőtti angol-szekciónál, ahol ugyan nagyon kis csoportnak, de annál nagyobb felkészültséggel, három fiatal tehetséges előadó már jelezte azt, hogy van reményünk a megélésre. Nem kritikának, sem ünneprontásnak szánom e sorokat, de nekem úgy tűnik, sokkal fontosabbak lettek számunkra külsőségeikben az évfordulós ünnepségek, ahelyett, hogy mint alkalmakat, felhasználtuk volna az eltelt idők tanulságainak levonására. Hajlamosak vagyunk álmainkat valóságnak tekinteni. A buffalói nemzetgyűlést sem kísérte nemzeti harsona, nem sodort magával olyan mértékben amerikai magyar tömegeket, mint ahogy mi véljük. Idézhetek példáula “Rákóczi Aid Association Golden Jubilee Book 1938”—ból a 42. oldalon a következő, a buffalóiNemzetgyülést megelőző szövegből: “A Buffalóban megtartandó Nemzetgyűlésre való meghívást tárgyalja aTisztikar,különböző vélemények megnyilvánulásával: A múltak tapasztalatai alapján a Tisztikar nem látja a kitűzött cél megvalósításának lehetőségét, ezért az eszmét szavazat- többséggel nem támogatja, sem a gyűlésre képviselőt nem küld.” Úgy érzem, hogy ez az idézet kísérteiként követte az amerikai magyarságot az évek során, s rányomta bélyegét az 1999-es Nemzetgyűlésre is. Mivel az Amerikai Magyar Szövetség “magára vállalta” az 1999-es meadowlandi Nemzetgyűlés meg szervezését, s továbbra is csúcsszervezetként szeretne működni Magyar Amerikában, javaslom tehát, hogy őszintén vitassuk meg és cseréljük ki véleményeinket egy megfelelő fórum keretén belül arról, milyen okokkal magyarázhat, hogy az Amerikai Magyar Szövetség 100 éves működése folyamán csupán néhány évben, és nagyon rövid ideig volt aktív és csak esetenként tudott mozgósítani több-kevesebb sikerrel kisebb-nagyobb magyar csoportokat? Miért kellett ismételten úja alakítani? (1906, 1929, 1938, 1999) Mivel magyarázható az állandósuló megosztottsága: programjával, a tömegekkel való kapcsolat hiányával, vagy a vezetők személyes rivalitásával, illetve szemléleti és kultúrális különbségeivel? Talán ezekről reális ismereteink lehetnének, ha a jövőben sikerülne egy olyan etikai kódex felállítása, amely mutatóként szolgálna egy szélesebb összefogás módszereinek kidolgozásához, s e vonatkozásban a lehetőségek és korlátok felméréséhez. Ilyen irányban való elmozdulásunkkal fejezhetnénk ki tiszteletünket leginkább a buffalói Nemzetgyűlés emléke iránt, és ezen az úton kevesebb konfliktussal haladhatnánk a szélesebb összefogás felé is. Dózsa György A MEADOWLANDI NEMZETGYŰLÉS ÉS AZ “ARANY FUTBALLCSAPAT” A meadowlandi Nemzetgyűlésnek két különleges vendége is volt. Bánkuti Géza meghívta Grosics Gyulát és Buzánszky Jenöt családjával együtt Amerikába, s elhozta őket Meadowlandre. A magyar-angol összevont programnál mutatta be Bánkuti Géza a két híres futballistát, akik a kétszeres olimpiai bajnok “Arany Csapatban” játszottak, s leverték az addig veretlen angolokat. Horváth László, a Los Angelesi Irodalmi Kör elnöke felolvasta az akkori csapat tagjainak névsorát, s az egész hatalmas közönség felállva ünnepelte őket, “Hajrá magyarok” kiáltásokkal. Megható volt, s utána Buzánszky Jenő beszélt a sikereikről, s a nehézségeikről 1S- Grosics Gyula, Horváth László és Buzánszky Jenő a continued on page 6 meadowlandi Nemzetgyűlésen.
