Fraternity-Testvériség, 1995 (73. évfolyam, 1-4. szám)
1995-10-01 / 4. szám
FRATERNITY Page 9 ROOSEVELT continued fel modorában, mint a természetes emberét. Hiszen már a lépésén meg lehet ismerni milliók közül, hogy ennek kell lenni Rooseveltnek. A fiam szólt először, bocsánatot kért, hogy ő is eljött az apját kisegíteni. Roosevelt rámosolygott kedvesen, megszorította a kezét és az újságírókra mutatott:- Hiszem már én is gondoskodtam róla. Boldog vagyok, hogy ön eljött.- Ha volt bátorságom - feleltem - diákkoromban kiállani a professzoraim elé, nem tudva az idegen nyelvi feladatokat, úgy gondoltam, le kell most öreg koromra vonnom a konzekvencziát s bátorságomnak kell lenni megjelenni a világ egyik legnagyobb embere előtt is, hogy vele beszélgessek. Ezt is a fiam tolmácsolta. Roosevelt jóízűen kaczagott, miközben fogai (ezeket fígyteltem meg legjobban, mert az enyimek közül éppen sajgott az egyik) szinte tündököltek a fehérségtől, kezeit mellén összetette, s megjegyzé, hogy az ő honfitársai sem szeretik a nyelveket tanulni, majd így folytatta: Olvastam az ön regényét, a Szent Péter esernyőjét, s mondhatom, azóta ön az én kedvenc íróm. Roosevelt asszony adta kezembe egy nap a könyvét: Olvasd el ezt, - mondá - ez valami neked való. S elolvastam egy lélegzetre, aztán újra és újra elővettem a szebb helyeket.- Volt tudomásom róla - feleltem.- Hogy-hogy?- Ne mondja kérem végig, Mr. Mikszáth. Álljunk meg az egyes mondatnál, hogy én is felelhessek. Hisz akkor nem beszélhetünk, ha ön mindjárt teljes egészre akar valamit kifejteni. Beláttam, hiszen beláttam, de mint a guruló szekér, nem bírtam a kellő helyeken megállni. Hiába: szokni kell a tolmáccsal való gondolkozásmódhoz is. Újra meg újra biztatott a volt elnök, előszedve minden kényeztető udvarisságát. Csak lassan, lassan, apródonként, nem akarok egy szót sem elveszíteni abból, amit mond. Bizony csak, mégsem sikerült az nekem (nem lesz énbelőlem soha jó köztársasági elnök), sőt még jobban átment a diskurzus olyanforma alakzatba (az én hibám folytán), mintha Roosevelt mondana egy rövid toasztot, aztán én mondanék egy hosszú toasztot, s megint ő egy rövid, s így véges-végig toasztok, dialógok helyett. Mikor arra fordult a szó, hogy mit írok most, mondtam, hogy egy közjogi regényt irok, mely Amerikában kezdődik. Roosevelt félreértette, hogy az amerikai közjogról írok most könyvet s néhány szóval le akart erről a háládatlan feladatról beszélni. — Az otthoni tudósoknak is nagyon nehéz az és bizony sok botlást csinálnak. Kár, ha ön nem marad meg a genreja mellett. De az idő előrehaladt volt, s Mr. Roosevelt nyilván már inkább gondolt arra, hogy a miniszterelnöki palotában erősen csörömpölnek a terítő szolgák a kanalakkal és késekkel, felálltam tehát és búcsút vettem a szeretetreméltó férfiútól, kinek a nagyság nem szállt a fejébe s ki nekem ezt a szép félórát szerezte. Nálamnál csak még a két újságíró örült jobban, megköszönve irántam tanúsított szívességüket, ujjongva, szinte tánczolva kísértek le a folyosón a kedves jó fiúk, mintha őket érte volna a szerencse, szokott nagyításukkal hangoztatták: “Még igy nem fogadott Roosevelt eleven embert.” Dr. Puskás Julianna ne/m P/xoosene// e/e ■nem e-m /er/. V INTERESTED IN WORKING FOR A SOCIETY THAT HAS SHOWN CONSISTENT GROWTH AND FINANCIAL STABILITY FOR NEARLY 100 YEARS? If you are interested in earning extra income, working flexible hours and being your own boss, come work for the Federation. We are looking for aggressive sales persons to work for us as Area Managers in Western Pennsylvania & West Virginia; Ohio; Michigan and Chicago districts. Individuals and families are waiting to be served by someone to whom they can turn in confidence when planning for their future. Call today for information! 1-800-255-0864.
