Fraternity-Testvériség, 1994 (72. évfolyam, 1-4. szám)
1994-10-01 / 4. szám
FRATERNITY Page 13 szeretjük és úgy érezzük, maga is szeret minket.” Ilyen egyszerűen, mégis sokatmondóan. Szava ráillik erre a püspökválasztásra is. Mi Forró Sándort megválasztottuk, mert szeretjük, és tudjuk, Forró Sándor nagyon szereti az Amerikai Magyar Református Egyházat. Természetesen, van a püspök úrnak számos szellemi-lelki tulajdonsága, melyek segítettek döntésünkben. Az, hogy a budapesti teológiai akadémia jeles minősítéssel végzett hallgatója. Az, hogy mindenestől nevéhez illik a romlatlanúl puritán, tanítása patinás kálvinista, az, hogy biblikus ígehírdető és ebben a minőségében kiváló szónok, az, hogy egyformán lelkesedik és lelkesít, attól teljesen függetlenül, hogy a kis Schenectady szórványában tíz embernek prédikál, vagy, a Reformátusok Világszövetsége találkozóján, a debreceni nagytemplomban, 4 ezer emberhez szól, és nem utolsó sorban az, hogy a Poughkeepsie-i gyülekezet szolgálatában töltött hosszú évek során a kevesen való hűségnek olyan ragyogó példáját adta, amit utánozni képtelenség, amit csak csodálni lehet. Flogyan tekintünk Forró Sándor püspöki szolgálata elé? Mik a váradalmak? Valaki úgy mondotta, hogy Isten minden időben olyan püspököt támaszt, amilyenre szükség van. Mi az, amire ma van legnagyobb szüksége ennek a közösségnek és egyben az amerikai magyar reformátusok egyetemes közösségének? Az Apostolok Cselekedeteiről írott könyv első fejezetében van egy megszívlelendő jelenet. A tanítványok kivétel nélkül mindnyájan együtt voltak, a neveik is feltüntetve, Pétertől Júdásig, a Jakab fiáig. A csoportkép alatt ez a felírat olvasható: szívvel, lélekkel együtt! S most, gondoljunk a mi első Pünkösdünkre, az amerikai magyar reformátusok első zsinatára, a trentoni gyűlésre, 1896 július 4-re. Kevesen voltak. Csoportkép nem maradt ránk, csak a felírat: szívvel-lélekkel együtt! És, mivel az atyák szívvel-lélekkel együtt lakoztak, ott szinte magától érthetően megtörtént, a Szentlélek sugallatára az egyházalapítás és egyházépités csodája. Vagy, gondoljunk 1924 decemberére, a Duquesne-ben tartott egyházalapításra. Ott is megismétlődött a pünkösdi csoda. Ott is: szívvel-lélekkel együtt: 5 pap, 7 presbiter, 6 egyház. De mivel szívvel- lélekkel voltak együtt, megszületett az Amerikai Független Magyar Református Egyház. Nem arról van ma igazában szó, hogy mit várunk az új püspöktől. Ő is tudja, mi is tudjuk, hogy a püspök egyedül, vagy csak néhány személyre támaszkodva, képtelen eleget tenni kötelességének és a személyéhez és egyházkormányzásához fűzött váradalmaknak. Sokkal inkább arról van szó, hogy mit vár az egyház Ura és a püspök mitőlünk. Ugyanazt! Azt, hogy: szívvel-lélekkel együtt! Nem egymás nélkül, nem egymás mellett, egymásra csak gondolva, vagy nem is gondolva, közegyházzal törődve, vagy nem törődve, nagy távolságok és még nagyobb eltávolodások által megosztva. Hanem együtt! Eddig önmagunkra gondoltunk. De látván, hogy jelen van itt a Kálvin Egyházkerület püspöke, Dr. Vitéz Ferenc, és a Református Egyesület elnöke, Dózsa György, úgy érzem, ilyen vonatkozásban is ajkunkra kívánkozik, jelmondat, hitvallás és életparancsként a három szó: szívvel-lélekkel együtt! A washingtoni magyar református egyház nevében is köszönetét mondok azoknak, akik eddig szolgáltak, minket is irányítottak, vezettek, elsősorban gondolva Dr. Harsányi András püspök úrra. Forró Sándor püspök urat, Szabó István főgondnok urat és a választott tisztséghordozókat Isten Lelke vezetésére bízva mondom: Küldj áldást az őrállókra, Felséges Isten, Szolgáidat ne hagyd köztünk magukra. Nt. Bertalan Imre FROM OUR READERS Dear Sir: On behalf of the Kalassay family and the Vasváry family our grateful thanks for the wonderful article on my grandfather. The pictures of the Árvaház brought back many memories and a few tears. On page 2 the picture of the children of the Orphanage was also cherished. I remember well - my sister and I are included. As Bob Hope put it best: ‘’Thanks for the Memories.” Ifj. Vasváry Ödön és neje. Dear Sir: When my dad immigrated to Bridgeport, Conn., he was only 6 years old and was under the influence of Rev. Sándor Kalassay till he was a teenager. When my dad pastored Református churches in the Johnstown area, we visited the orphanage and retirement homes in Ligonier, and to this day, I remember walking to the small chapel and listening to Rev. Kalassay’s sermons. Thank you for the "On Our Past Leaders’ series!” Boldog ünnepeket és az Isten további áldása minden jó munkátokra. Várkonyi Róbert
