Fraternity-Testvériség, 1988 (66. évfolyam, 1-4. szám)
1988-10-01 / 4. szám
1 FRATERNITY Page 21 Én ezt a lehetőséget már elszalasztottam. Hogy miért?—azt a tájékoztatóban szeretném kidomborítani. Elsősorban azért, mert egy újonnan alakult, New Brunswick, NJ-ben működő, menekültek kivándorlását segítő szervezet, a Magyar Menekültügyi Bizottság első számú átvándoroltatott menekültje vagyok. A dolgok ilyen állása mellett, hogy hozhatnék olyan szégyent és kiábrándulást az új szervezetre, mely éppen velem kezdett el egy nemes, emberbaráti tevékenységet? Ezek után, gondolom, más szempontokra már nincs is szükség, és mindenki előtt világos, hogy el kellett szalasztanom a visszarepülés utolsó lehetőségét. Azért, ha már módot kaptam, kellene valami másról is írjak, nemcsak arról, hogy a kölcsönös segítés elve alapján, már eleve nem mehettem vissza, ahogy fent már említettem. Dióhéjban miket is lehetne említeni? Az az igazság, hogy röviden nagyon nehéz, mert mi mindnyájan tudjuk, akik a menekülés eseményeit átéltük, hogy kész regényt lehetne írni mindenikünk "drámájá"-ról. Az enyémről különsen terjedelmeset és főleg megkapót,‘ahogyan azt mindnyájan érezzük a magunk sorsáról. De tulajdonképpen, én személyesen mit is kaptam ettől a New Brunswick-i menekültügyi szervezettől? Azt, hogy nem kerültem valamelyik világvárosba, amitől nagyon idegenkedtem, mert mindig úgy éreztem, hogy ott az "idegen" még idegenebb tud lenni. Az ausztriai gyakorlat azt mutatta, hogy vagy New York, vagy Chicago kapui nyílnak meg az egyedül álló menekültek előtt. Ez igazolódott is, mert én személyesen New York-ból kaptam sponzorságot, amit később, a már említett helybeli szervezet jótállása szerencsére érvénytelenített. így kerültem New Jersey állam ragyogó ege alá. Az itteni települési viszonyok mindig az OTTHON légkörét, hangulatát juttatják eszembe, nagyban segítve az "idegenség" érzetének elviselései. Az a tény, hogy New Jersey az ország második legjobban fizető állama /Connecticut után/, rengeteg jó munka lehetőséget tartogat még a menekült számára is. Nekem sikerült is egyet "kifogni", mely ezidáig jónak bizonyult, mivel sem a mundaadóm, sem én magam, nem mondtunk fel egymásnak. Ez azt jelenti, hogy mind a két fél kölcsönösen meg van elégedve! Továbbá, az is előnyére szolgál New Jersey-nek, hogy aránylag kis távolságon belül sok a nagy iskola, úgyhogy a nyelvtanulás lehetősége könnyen és elég olcsón adott. Személyesen, én az East Brunswick-i és Edison-i iskolák nyelvkurzusaira járok párhuzamosan. Ezeken kívül még rengeteg szempontot lehetne említeni, de számomra a fentiekben említett három /környezet, kereseti lehetőség/ iskola/, a legfontosabb. Még talán azt papírra vetném, hogy a szervezet, a helybeli képviselőjén keresztül mindennemű tájékoztatást és lelki támaszt megadott, amire szükségem volt, és adott helyzetben, ha valaki több lelki vagy anyagi támaszra szorulna, mint én, bizonyosan a legmesszemenőbben meg is kapná. Ezért a személyes segítségért és a New Brunswick-i Menekültügyi Bizottság támogatásáért ez úton mondok köszönetét. Talán ennyit arról, hogy miért is szalasztottam el annak a bizonyos visszarepülésnek utolsó lehetőségét. Dósa Árpád Egy három tagú erdélyi család letelepedési gondjaiban osztozunk ezekben a napokban, megadva minden elképzelhető anyagi és erkölcsi segítséget, valamint két további magyar család kivándoroltatása folyamatban van Madridból és Ny-Németországból. Munkánkat továbbra is nagy lelkesedéssel folytatva keressük és várjuk a segitségre szoruló menekülteket! Tompa Zoltánná /fűlika/ Osztálykezel'ó és Menekültügyi Megbízott Kedves Nagytiszteletű Úr és Neje: Visszaemlékezem a 18 évvel ezelőtti családi eseményünkre, amikor is Nagytiszteletű Úr megkeresztelte gyermekeinket. Az évek azóta gyorsan elrepültek, s junius 20.-án befejezték tanulmányaikat a High Schoolban. Nemcsak az ikrek végeztek, de Éva is, mivel egy évvel előbbre volt az iskolában. Most készülnek életük következő nagy lépésére, hogy tanulmányaikat folytassák az egyetemen. Herbert Jr. és Alexander Williamsburgbe mennek, a William and Mary-be, Éva pedig a Rutgers-be készül a Mason Gross School of Arts-ba. Mellékelem a gyermekekről készült fényképet. Minden jót kívánva szertettel küldjük üdvözletünket: Tóbiás Család BRANCH 369—Manhatten, NY Az osztály korábbi gyűlésein már többször elhangzott, hogy a testvéri összetartozás ápolására néha egy-egy kötetlen összejövetelt is jó volna tartani. Május közepén, az osztály delegátus-választó gyűlésén az osztály alelnöke, Dr. Szilárd Márió meghívta az osztály tagjait, hogy tartsanak egy nyári összejövetelt a Pocono hegyekben, az ő nyaralójában, amely valójában emletes palota. Július 17-ben állapodtunk meg és e dátum közeledtével a piknikre jelentkező családok a Szilárd házaspár jóvoltából pontos leírást kaptak, hogyan lehet nyári lakhelyükhöz eljutni.
