Fraternity-Testvériség, 1985 (63. évfolyam, 1-4. szám)
1985-04-01 / 2-3. szám
Page 6 TESTVÉRISÉG Négy évig tántorogtam külföldi egyetemről-egye- temre. Húzott vissza magához a Tiszáninnen, ahol szolgálatra indultam, de kitaszítva tartottak a háborús fejlemények. Eszembe jutott a kisvasúti kedves útitárs elbeszélése az amerikai magyar református egyházi életről. Egyre többször gondoltam rá. Egy címet ismertem, Dr. Vicze Károlyét. írtam neki és máris jött a meghívás és a hajójegy. Két hétig Wtott a tengeri út a kereskedelmi hajóval, míg végié partra szálltam Ellis Island közelében. Rövid ideig ott álltam, ahol az előttem „kitántorgott” másfél millió magyar állott. Princetonba érkeztem, de az első hétvégén már a Staten Islands kis gyülekezetben voltam, mint beszolgáló lelkészük, egy maroknyi református magyar nép pásztora. Ott és környező egyházakban ismerkedtem meg azokkal, akiknek hősies cselekedeteikről íródott Komjáthy Aladár könyve, a komoly öntudatos, külső beavatkozást nem tűrő, maguk sorsa felett határozni tudó, az élőiről kezdés nehézségeit vállalni kész magyar református népünkről. Utánam jött a lelkipásztorok hosszú sora hazulról vagy menekült táborokból. Jött Komjáthy Aladár is Hollandián keresztül. Ö is Princetonba érkezett, de hamarosan megkezdte a kis roeblingi gyülekezet pásztorlását. Passaicon utódom lett, sőt több: testvérem, barátom. Mély kapcsolatok indítanak hát e sorok írására. Könyvével kapcsolatban észrevételeim a következők: Egyháztörténetet ír. Gyülekezetekről szóló cikkekben, részletek ismertetésében eddig sem volt hiány. Ligonieri levéltárunk óriási mennyiséget tartalmaz az ilyen természetű monográfiákból. Könyvében a monográfiák összeállnak, egyháztörténetté rendszereződnek. Történelmet ír, nem egyéni véleményt regisztrál. Tételeit pontosan ellenőrizhető adatokkal támasztja alá. Ez ad munkájának hitelt és tudományos rangot. Nemcsak a tudós tollával, de a lelkipásztor szív- szeretetével írt könyv. Történetírói metódusát csak ményíti az a tény, hogy az első nemzedék szájhagyományokban élő, írásban nem rögzített emlékezéseit felhasználja. Ilyen például az első „Úrvacsora” története Mount Carmelban. Fontos annak a belső lelki fejlődésnek és határozott törekvésnek feljegyzése, ami az első nemzedék életén végigvonul: Az egyházról alkotott kép fejlődése, izmosodása. A helyi egyház alapítása után nyomban következik a nagyobb közösség, a magyar egyházmegye, sőt az egységes amerikai magyar református egyház megszervezésének szükségessége. Sok történeti ferdítést, tudatos ködösítést helyreigazít. Egyforma szigorral leplezi le a hazulról érkezett célzatos beavatkozást és az amerikai egyháztestek hiányos helyzetismeretéből származó káros intézkedéséket. Rehabilitálja Bloomfieldet, mint azt az amerikai iskolát, amely számra nézve a legtöbb kétnyelvű lelkipásztort adta gyülekezeteinknek. A nyári magyar iskolákban felismeri az amerikai nyári biblia-iskola előképét. A feledésből felszínre hoz olyan történelemformáló szolgálatokat, mint néhai Ferenczy Frenc szerepét, akit az amerikai magyar református egyházi és egyesületi élet igazi atyjának nevez. A könyv mindenütt nyomon követi annak a rendkívül fontos tényezőnek a fejlődését, ahogyan az Amerikai Magyar Református Egyesület története elválaszthatatlan egységben van az egyházak történetével. Idézek: „A Református Egyesület helyi osztályainak vezetői közölték a tagsággal a tartandó istentiszteletek helyét és idejét a szórványokban. Ha temetésre, keresztelőre volt szükség, a helyi osztályvezető gondoskodott a lelkészről. Ha olyan helyen tartott istentiszteletet a lelkipásztor, ahol még magyar református istentisztelet azelőtt sohasem volt, az istentisztelet után gyűlést tartott a hívekkel és megszervezte az egyesület helyi osztályát.” Egyház és Egyesület. Ugyanannak a valóságnak két egymástól el nem választható funkciója. A könyv legmeghatóbb része az, amikor a Bethlen Otthon megszületéséről ír: „Előbb volt templom, mint saját háza, előbb volt Bethlen Otthona, mint saját otthona.” Kimutatja, hogy a legnagyobb és legelkeseredettebb harcok és viszályok idején az Egyesület és a Bethlen Otthon, tehát a diakónia, a testvérsegítés' gondolata, a szeretetszolgálat tartotta meg az amerikai magyar reformátusok valamilyen fajta egységét, megosztottságuk ellenére. A könyv zárófejezete mintegy előretekintve ezt a címet viseli: Folytatása következik. Komjáthy Aladár vizsgálódása legfeljebb a második világháborúig terjed. Megírásra vár a második kötet, a már meggyökerezett egyház története. „Folytatása következik” azt is jelenti, hogy az amerikai magyar reformátusok élete folytatásra érdemes élet. A Kitántorgott Egyház a magyarországi Zsinati Iroda Sajtóosztálya kiadásában jelent meg, Bundapesten. Reméljük, hogy angol nyelvű fordítása már Amerikában kerül kiadásra. Köszönjük Komjáthy Aladár hézagpótló szolgálatát. Könyvét jó szívvel ajánljuk a Testvériség olvasói figyelmébe. Terjeszti az Amerikai Magyar Református Egyesület $7.50 áron, alábbi címen: American Hungarian Reformed Federation P.O. Box 34917 — Attention President Bethesda, MD 20817 Bertalan Imre
