Fraternity-Testvériség, 1984 (62. évfolyam, 1-4. szám)
1984-10-01 / 4. szám
Page 18 TESTVÉRISÉG M. Cheshire írta és a University of Toronto Press adta ki. Másik, szintén tragikus életű, Amerikát járt nagy magyarunk, Bölöni Farkas Sándor jóval később, 1831-ben jött Amerikába, barátja, gróf Béldy Ferenc, szintén erdélyi földbirtokos titkáraként. Mindketten a magyar „reform-nemzedék” tagjai voltak, és amint Bölöni Farkas Sándor 1834-ben, Kolozsvárt kiadott „Utazás Észak-Amerikába” című művéből is kiderül, igazi demokratikus felfogású közéleti emberek voltak. Előzetesen Közép- és Nyugat- európa művelt országait járták be, aztán megismerkedtek Anglia parlamentáris rendszerével, iparosodott városaival, híres kollégiumaival. Ez után a „bevezetés” után jöttek az Egyesült Államokba, ahol a demokratikus elveket és személyeket, a demokratikusan választott Kongresszus és az elnök munkáját, és a Supreme Court jogkörét elemezték közvetlen megfigvelés és kiváló közéleti vezetőkkel, köztük Jackson elnökkel folytatott eszmecserék alapján. Farkas gazdag és jól kiválasztott dokumentációs anyagot vitt magával, és annak alapján, valamint útijegyzetei segítségével rendkívül élvezetes tanulmányokban írta meg Amerika nagyvárosainak az életét, történetét, gazdasági, nevelési, közlekedési, és társadalmi viszonyait. A könyv megjelenése valósággal felrázta Magyar- országot és az író szűkebb hazáját, Erdélyt. Nyomába viták kavarogtak, a nemzet szellemi elitje valóságos Amerika-barát lett, és a Széchenyi István alapította Magyar Tudományos Akadémia nagydíjával tüntette ki a páratlan művet, szerzőjét pedig tagjai közé választotta. De az osztrák birodalomba ágyazott magyar nemzet derék tudós-fiára hamarosan rászakadt a kikerülhetetlen végzet: a nagyhatalmú Metternich kancellár elkoboztatta a könyv második kiadását, sőt azt a tiltott könyvek listájára tétetve, nemcsak további kiadásait tette lehetetlenné, hanem idegennyelvű megjelentetését is. (Angolul például egészen 1977-ig nem került kiadásra.) így történhetett meg az, hogy Bölöni Farkas Sándor műve, amely egy teljes évvel előzte meg Alexis de Tocqueville „De la Democatire en Amérique” című könyvének a kiadását, a mai napig nem kapta meg a művelt világtól az amerikai demokratikus rendszer Európában való legelső ismertetéséért természetesen kijáró elismerést. Maga Bölöni Farkas Sándor volóságos üldözötté vált reform-eszméiért és néhány év múlva betegen, összetörtén tért meg sírjába, a kolozsvári házsongárdi temetőbe. Két tragikus magyar író-sorsot ismertettünk. Mindkettő ide, Amerikába vette útját és belső irányát, hogy visszatérve, otthon, a szülőhazában jobb sors, jobb jövő sarjadjon szellemi és fizikai erőfeszítésükből, — hiszen maga a tengeri út is mind- kettejük esetében teljes testi kimerüléssel és életveszedelmekkel járt. Mégis elindultak és meg is érkeztek ide, az Újvilágba; és amivel, tehetségük és önfeláldozásuk révén, innen gazdagították a magyar jövőt, felmérhetetlen érték. Sarjad-e nyomukba életmegváltó eszmék drága erdeje, indul-e példájukat követve új nemzedék, hogy vállalt feladatukat folytassa? És megnyilnak-e az amerikai magyar szívek, hogy hozzájuk méltó emléket állítson nekik itt, ahol még nem gondoskodott róluk a magyar, nagyarányú, világra szólóan és szemekbe szökően ékes bizonyságát hűségüknek, nagyságuknak, halhatatlanságuknak? Dr. Bakó Elemér a washingtoni Kongresszusi Könyvtár magyar és finnugor szakkönyvtárosa. A Bölöni Farkas Sándor életét és különösen amerikai útját bemutató kiállítása megtekinthető a könyvtár főépületében (Jefferson Building, European Reading Room) ez év szeptember végéig. *D E ^C^JVIG<ufT IO^T E ILLVSTRIS ET MAGNANIMI Equiris Aurati Humffedi Gilbcrri,ad deducendam in novum orbem coloniam fuíccpta , carmen ttn£«Tt*s» STET H A JV / TATME* JAQl TVDSlQ fj. <■ .'. . Lomdini, ApudThmom Twfaium. ^.158». 'rl «wjmW atirtr* 'tCí A „De navigatione . . . Humfredi Gilbcrti. . . carmen” (1582) címlapja, rajta Budai Parmenius István sajátkezű ajánlása Geoffroy Brumen számára.
