Fraternity-Testvériség, 1983 (61. évfolyam, 1-4. szám)
1983-07-01 / 3. szám
Page 4 TESTVÉRISÉG ELNÖK ROVATA Mostani számunk jelentéseiben, fénvképanvagá- ban az érdeklődés középpontjában azok a személyek állanak, akiknek szorgalmára, odaadó munkájára épül egyesületünk jövője: szervezőkarunk és a helyi osztályok kezelői. Üj tagok szerzése, a régiek megtartása, a testvérsegítő gondolat életben tartása elsősorban az ő szorgalmas munkájuk eredménye. Szolgálatuk iránti elismeréssel ajánljuk őket tagjaink támogató szeretetébe. SZERVEZŐINK. Címlapunkon látjuk közülök azokat, akik megjelenhettek a szeptember elején tartott kétnapos továbbképző tanfolyamon. A felvétel a konferencia végén történt. Az arcok derűlátását, jövőnkbe vetett jóreménységet sugároznak. Nem volt országoshírű előadó. A régi szervezők tanították az újakat egyesületünk szeretetére, a különböző biztosítási típusokban való jártasságra. Ismerni kell kötvényeinket és azoknak alkalmazhatóságát a különböző körülményekre. A résztvevők megértették, mint minden tagunknak tudnia kell, hogy a fraternalis egyesület több, mint az általános kereskedelmi biztosítási intézet. A többlet a tagokkal való törődés és a testvérsegítés vonalán jelentkezik. A mi többletünk számos: Bethlen Otthon, diáksegély, ifjúsági táborok támogatása, tagoknak juttatott kölcsön, árvákról történő gondoskodás, gyorssegély, a tagokkal törődő osztálykezelő és tisztviselői kar. Teljes idejű szervezőnk, bár keresünk ilyen munkásokat — jelen pillanatban nincs. Önkéntes munkásaink termelését a lehető legmagasabb fizetéssel jutalmazzuk. Szervezőkarunk megnyugvással vette tudomásul, hogy egyesületünk szilárd anyagi alapokon nyugszik. Ahol hiány mutatkozik: új kötvények írása, új tagokkal pótolni azokat, akiket elveszítünk. Ezen a téren még messze vagyunk az esztendőre kitűzött cél mcgvalósításától. Szervezőkarunk, ahogy a felvétel is mutatja, tagjaiban felfrissülésen ment át. Örvendetes ténv, hogy az utánpótlást sikerül egyesületünk családjában megtalálni. OSZTÁLYAINK kezelőiről az elismerés és köszönet hangján szólunk. Oj fizetési rendszerünk bevezetése óta szép eredményt mutatnak új tagok szerzésében. Az ő vállaikra nehezedik, nem kis teherként, a régi tagok megtartása. Szolgálatuk iránti elismerésünket juttatjuk kifejezésre azáltal, hogv osztály'kezelőink névsorát ebben a számban közöljük. Személyükkel kapcsolatban kéréssel fordulunk egyesületünk tagjaihoz. Soraikban hosszú éveken át nem volt változás. Most, viszont egymásután jelentik, éppúgy, mint régi szervezőink, korra, egészségi állapotra való hivatkozással, hogy az évtizedek óta végzett munkát folytatni nem tudják. Őket pótolni nem kis feladat. Kinevezésüket gondos körültekintés előzi meg. Biztosítani kívánunk minden tagunkat arról, hogy az új osztálykezelő az előd hűségével gondozza a reá bízottakat. Fogadjuk őket bizalommal, átmeneti időkhöz szükséges türelemmel. LIGONIERI Bethlen Otthonunk nemcsak a gondjaira bízott idős testvéreinket istápolja testvéri szeretettel. Továbbra is központja, találkozó helye amerikai és kanadai magyar református életünk intézményeinek. Falai között játszódott le az évi gyűlések hosszú sora. Augusztusban ifjúsági táborunk látogatása. Szeptemberben szervezőkarunk, a Presbiteri Szövetség, Lelkészegyesület, Bethlen Otthon igazgatósága, Egyesületünk igazgatósága tartottak fontos gyűléseket, közben élveztük a Bethlen Otthon hagyományos vendéglátó szereteted. Illesse köszönet Nt. Kovács Pál igazgatót, nejét, családja minden tagját és a vendéglátásban segédkezet nyújtó alkalmazottakat. SZÁMOS MAGYAR INTÉZMÉNY gyűlését, táborozását látogattam meg a nyár és az év folyamán. Köztük forgolódva, jó munkájukról, szép célkitűzéseikről kedvező benyomást szerezve, felmerül lelkemben a kérdés: Mikor döbbennek rá egymásrautaltságukra, annak következményeit mikor vonják le azok az intézmények, amelyek még merik vállalni a magyar nevet és küldetéstudatot? Az Amerikai Magyar Református Egyesület immár 82 éve azonosítja magát nevében, célkitűzéseiben az amerikai és kanadai magyarsággal. Számos jó iigvet részesít anyagi támogatásban. Amit elvárunk más magyar közösségektől nem több, mint az őszinte kölcsönösség. Egyesületünk szolgálatának folytatását azok teszik lehetővé, akik tagjaink sorába állnak és közösségük tagjait hasonló lépésre biztatják. MUNKÁSAINKNAK, tagjainknak, kellemes nyár múltán, erőt, egészséget kívánunk az őszi hónapokhoz, a hosszú télhez. Az utóbbit — jó egészséget — azért is, mert csak most estem át cgv operáción és kórházi tartózkodáson, inch csaknem egv hónapra elvont munkakörömtől, családomtól. Isten megengedte, hogy a visszanyert egészség áldásával munkatársaimmal. Egyesületünk nagy családjának tagjaival karöltve folytathassam a mindnyájunk gondjaira bízott Amerikai Magyar Református Egyesület s azon keresztül a reánk bízottak és magyarságunk szolgálatát. Bertalan Imre
