Fraternity-Testvériség, 1982 (60. évfolyam, 1-4. szám)
1982-04-01 / 2. szám
nem hagyta el ennek a földnek porát. Emlékszik reá az Amerika-i magyarság mindmáig: hiszen balzsamot hozott a hazasíró szívekre; világosságot láttatott meg a föld, bűn, homály, parány-lét fedte szemünk számára. Lelke, szelleme, hite itt is és most is világít, szívünkben és ennek a réztáblának halo- vány visszfényében. Most pedig hálánk, adósságunk lerovásaként néhai Dr. Ravasz László iránt, én ezt az emléktáblát felavatom az Atya, Fiú, Szentlélek, egy örök Istennek nevében. Etek Áron ÁDÁM JENŐ 1896—1982 Búcsúzunk egy szíwel-dallammal teli barátunktól, kinek karmesteri átszelleműltsége, népdalos félórái, izes-zamatos választékos magyar nyelve végigkísér vándorútunkon bármerre járunk. Nehéz terhet viselt életében az első világháborús fogságtól kezdve hosszú betegségét lezáró haláláig. Elvesztette nagyobbik leánykáját 18 éves korában, feleségét a 70-es évek elején. Kisebbik leányának idegállapota pedig csak súlyosbította szíve fájdalmát. Mégis, a zene, a népdal szeretete a nehéz földi bajok fölé emelte. Csodálatosan tudott lelkesedni és lelkesíteni világszerte. Köztünk, itt Amerikában többször járt, egyetemeken tanított, magyar honfitársait örvendeztette előadásaival, a magyar zenével. Református mivoltával a délamerikai magyar szerzetesek szívébe is belopta magát: magyar volt, művész volt. Határokon belül és kívül fájlalja az összma- magyarság elhunytát, kiről a gyászjelentés elmondja hogy ÁDÁM JENŐ, a Zeneművészeti Főiskola nyugalmazott tanszék vezető tanára, Kossuth-díjas zeneszerző és karmester, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze, a Magyar Zeneművész Szövetség alapító tagja, a Magyar Kodály Társaság tiszteletbeli elnökségi tagja, a Kórusok Országos tanácsának tiszteletbeli elnöke, Szigetszentiniklós díszpolgára, életének 86. évében, türelemmel viselt hosszas szenvedés után, 1982. május 5-én elhunyt. Olyan példamutató művészt és művészpedagógust vesztettünk el benne, aki lelkének minden szépségét, általános és magas zenekultúrájának dús kincseit több évtizeden keresztül az ifjúság és a nagy közönség nevelésére, gyönyörködtetésére fordította. Alkotó munkáját Bartók és Kodály szellemisége hatotta át. Kifínomúlt művészi ízlés, biztos forma- és stilueérzék segítették felelősségteljes alkotói és ellenállhatatlan nevelői munkájában, kitörülhetetlen emléket hagyva mindazokban, akik ismerték és tőle tanulhattak. Temetése 1982. május 28-án, pénteken du. 1 órakor volt születése helyén, SzigetszentmiklósOn. Mi is búcsúzunk tőle az ő népdalgyűjtésének általa kedvelt sorával, melyet valamikor Pásztó határában szedett fel egy bojtártól: Nyári folyó vize ősszel megaluszik, ősszel megaluszik, Bánatos a szívem, soha meg nem nyugszik, soha meg nem nyugszik. Dr. Harangi László BAKANCSOS MIMÁLY 1906—1981 Bakancsos Mihály testvérünk 1981. November 23-án adta vissza nemes lelkét Teremtőjének. 1921- ben érkezet Amerikába és 1931 Május 24-én esküdött örök hűséget Vahály Ilonának, franklini Magyar Reíovmátus Egyház templomában. Franklini Bakery- nél dolgozott 38 éven keresztül. 1959-ben elveszítette az egyik lábát, majd a másikat. Istenbe vetett hite nem rendült meg, tovább dolgozott odahaza a garázsában fafaragásokon, gyönyörködhettem mikor átvettem a 11-as osztályt és meglátogattam, csak csu- dáltam a keze munkáját és azt az akarat erőt amit Bakancsos bátyámban láttam. Egyesületünknek 1935 óta tagja volt, leánya Helen most let tagja. Gyászolják neje sz« Voháfy Ilona akivel 50 évig volt boldog házasságban, leánya Helen és veje John és barátai. Steve Vajda Branch 113 17
