Fraternity-Testvériség, 1982 (60. évfolyam, 1-4. szám)

1982-01-01 / 1. szám

mányolást, politikailag üldözést, kultúrában romlást okoz — megváltozzék, ahoz egy megváltozott szívű ember kell. Ennek, a megváltozott szívű embernek képe bon­takozik ki előttünk a Genezáret tavának partján, a hajnal szürkületében, A FELTÁMADOTT KRISZ­TUS előtt álló Péterben. Péter volt az aki előző este kijött a tóra halászni, és akit a hét tanítvány köve­tett. Föltehetjük, hogy az éhség vitte őket vissza régi mesterségükhöz. De az, hogy Péter volt a kezde­ményező, arra enged közetkeztetni, hogy lelke meg volt terhelve az utóbbi napok eseményeivel; az emberi értelem számára hihetetlen és lehetetlen feltámadással. Képtelen volt aludni. Képtelen volt elviselni az üres simák, a feltámadott Mesternek zárt ajtókon keresztül való megjelenését. Mindezek megdöbbentő élmények voltak számára, amelynek felfogásához csak a tónak csendje, a Természet sza­badsága és a lélek fölé boruló csillagos éjszaka segíthette Micsoda viharok játszódtak le ennek az em­bernek lelkében ezen az éjszakán! És amiképpen sikertelen volt az egész éjszakán át tartó halászat éppen olyan meddő és gyümölcstelen volt a lelkében tomboló vihar. És őbelőle is, egy meghasonlott lelkű, világból és saját lelkiismeretétől menekülő ember lett volna, mint Pilátusból, aki a monda szerint Hel- vetiában egy hegyről vetetette magát alá; vagy mint Jndás, aki felakasztotta magát, — hogyha a ködös hajnali szürkületben nem találkozott volna Jézussal. Ami meglepte őt és a tanítványait, hogy nem volt angyali jelenés, földöntúli sugárzás, nem be­szélt Isten országának felséges dolgairól. Ehelyett a szerető családfő gondoskodásával hétköznapi, testi éhségükkel törődött. Csak ezután, amikor a világnak gondja elvettetett, lép fel Jézus ugyannak, akinek mutatta magát, mikor lecsendesítette a háborgó ten­gert. Most lép fel, mint a Péter lelkében is háborgó viharok és szelek ura: Simon, Jónának fia, szeretsz-é engemet? — Háromszor tette fel a kérdést, mert Péter háromszor tagadta meg. A végső felelet már nem a heveskedő, hencegő magabiztos, maga erejében bízó Péternek vallomása volt: — Uram Te mindent tudsz, Te tudod, hogy én szeretlek téged! És így jön, ezen a húsvéton is hozzánk Jézus. Nem magas színvonalú teológiai értekezésekben, titokzatos angyali jelenésekben, hanem a minden­napi élet törődésének reggelén jön és kérdezi tőlünk is, kérdezi Az, Aki meggyőzte a halált: “Szeretsz-é engemet?” Orth Győző, lelkipásztor Calvin Reformed Church, Lansing, Illinois AZ ELNÖK ROVATA IGAZGATÓSÁGI GYŰLÉS: - Egyesületünk történetének leg­fontosabb döntésével kezdődik igazgatóságunk április 19-re meghirdetett tavaszi gyűlése. Mindjárt az első nap ügyrend­jén szerepel a Református Egyesület és a William Penn Szövetség egyesülésének kérdé­se. Igazgatóságunk, mint már említettük, a múlt konvenció által kijelölt felada­tának eleget tett. A tényeket kivizsgálta, a lehető­séget feltárta: A testvérsegítés gondolata jegyében, egy új, átfogó és vonzó keretet teremteni a darabokra hullott amerikai magyarság egybegyűjtésére. Ez a régi terv megvalósítható a két nagy biztosító és testvérsegítő szervezet egyesítésével. A tagságban megnövekedett, vagyonában megerősödött, korszerű biztosítási módszerekkel működő, magyar és test­vérsegítő jellegét megőrző egyesület, eddigi jelentős szolgálatát, a magyar életben kifejtett áldásos mű­ködését, az erőket egyesítve, a jövőben fokozott mértékben teljesítheti. Legfontosabb célja a tagok érdekeinek, biztosítás terén nyújtandó hathatósabb szolgálata. Igazgatóság annak is tudatában van, hogy egy ilyen nagy horderejű terv csak akkor valósúlhat meg, arra csak akkor térhet áldás, ha kivitelezését az egye­sületünk nagy családja jónak látja. Azért, igyekezett a tervet megosztani a szervezői karral, osztályaink kezelőivel és a tagságot képviselő konvenciói kikül­döttekkel, kiknek hatáskörébe tartozik, konvenció szinten, a döntés. Félreértés ne essék! Az egyesülést nem kény­szerítő körülmények diktálják. Az egységtervezet, már bevezető fejezetében kimondja, hogy mindkét egyesület biztos anyagi alapokon nyugszik, önkéntes döntés, jövőbe tekintő tervezés, Ligonier, egyházaink, magyarságunk hathatósabb szolgálata az indító ok. Ma még magyar egyesülhet magyarraL Meg vagyok győződve, hogy az egyesületünk sorsát szívén hordozó igazgatóság minden tagja fel- készülten jön a gyűlésre. Beleolvasott nemcsak az egyezmény lehetőségeit mérlegelő paragrafusokba, magyarságszolgálatunkat, kristálytiszta eszméinket tükröző történetünkbe, de tagságunk szívébe is. így döntésében szóhoz jut azoknak akarata és véleménye, akik őket, mindnyájunkat, egyesületünk vezetésében az élre állítottak. 11

Next

/
Thumbnails
Contents