Fraternity-Testvériség, 1981 (59. évfolyam, 1-4. szám)
1981-10-01 / 4. szám
ösztönözte, amit ma részben diakóniának neveznénk. Mert Kalassay indította el tulajdonképpen azt a mozgalmat, amelynek eredménye az Amerikai Magyar Református Egyesület megalakulása lett 1896-ban Trentonban; ez a testvérsegítő — fratemális — élet- biztosító intézet mindmáig fennáll. Ugyancsak Kalassay nevéhez fűződik a ligonieri árvaház — és később aggmenház —, vagyis a Bethlen Otthon, alapítása is. Kalassayról így bátran el lehet mondani, hogy az amerikai magyar reformátusság szervezésének hőskorában — de még jóval azután is — minden kezdeményezés tőle indult el, vagy ha nem ő volt az indítója, ő volt a dinamikus továbbvivő. Nem tévedünk például, ha azt mondjuk, hogy a falusi gazdálkodást ismerő patakiak tudása szervezte meg a ligonieri Bethlen Otthon önálló élelmezését, a sok éven át remek minőségű élelmiszert termelő “farmot.” Kalassay különben szerkesztője volt egy kéthetenként megjelenő Őrálló című folyóiratnak (1897) amely az első amerikai magyar református sajtótermék volt. Ez is tulajdonképpn pataki örökség, ott jelent meg egy ilyen című református jellegű folyóirat. Nos, az Őrállóban, 1898-ban, Kalassay közölte az amerikai magyar reformátusság első statisztikai felmérésének eredményét: a gyülekezetekbe és a Református Egyesületbe szervezett amerikai magyar református nép 86%-a a tiszáninneni egyházkerületből származott Amerikába. Irtózatos, de végeredményben elvégezhető munka lenne megállapítani gyülekezeteink magyarországi hátterét, a legújabbkori bevándorlásokat is beleértve. Elvégre minden gyülekezet anyakönyvei és egyháztagjainak névjegyzékei feltűntetik az egyháztagok vagy szüleik születési helyét. Egy ilyen felmerés kétségtelenül jelentős lenne szociográfiai szempontból. Egyes gyülekezetek származási összetételéből érdekes következtetéseket lehetne levonni a gyülekezet általános temperamentumát, és egyéb magatartását illetőleg: milyen az a gyülekezet, amely túlnyomórészt beregi, ungi, zempléni; és milyen, amely például szatmári? Annak, hogy az amerikai magyar református gyülekezetek népének ilyen túlnyomó többsége a tiszáninneni kerületből jött, velejárója volt az is, hogy a gyülezetek óhazából való lelkipásztorai és tanítói pataki diákok voltak. A statisztika érdekesen mutatja, hogy bár későbben jelentős számban jöttek kivándorlók Szabolcsból és Szatmárból is, debreceni végzettségű lelkipásztorok aránylag kevesen voltak. Pápai, kolozsvári végzettségű még kevesebb volt, budapesti pedig inkább csak az utóbbi évtizedekben. Kalassay Sándor mellett, illetve vele együtt az amerikai magyar reformátusság igazi “apostola,” gyülekezetek és helyi jóléti (biztosító) egyletek szervezője, az első egyházmegyei kezdeményezés megindítója Ferenczy Ferenc garbócbogdányi születésű lelkipásztor volt, aki minden iskoláját Sárospatakon végezte. Kijövetele előtt két évtizeden át a Tiszán- innen volt segédlelkész és felsőzempléni szolgálata idején szlovákul is megtanult. Míg Ferenczy élt, a szlovákok megmaradtak a közösen alakított amerikai református gyülekezetekben, például Mt. Carmelen. Feltehető, ha Ferenczy életben marad, a kétajkú gyülekezetekben szükségszerűnek vélt törés-szakadás vagy be sem következik, vagy legalább is nem lett volna olyan szenvedélyes mértékű. Ferenczy hét éves amerikai pionír szolgálata mindmáig sokban meghatározta az amerikai magyar református életet. Komjáthy könyve ezt részletesen kimutatja. Ferenczy 1898-ban halt meg; ő volt az első Amerikában eltemetett magyar református lelkipásztor. Nagyszámú levelezés bizonyítja, hogy a gyülekezeteket tiszáninneni származásuk lelkészkeresésükben Patakhoz irányította. Csak mutatóként említjük a Youngstown, Ohio-i gyülekezet Kun Bertalan püspökhöz intézett kérését, melyben közlik, hogy meghívót küldtek a bodrogkereszturi lelkésznek, de a püspök közbenjárását is kérik. Kun Bertalan egyik válaszából idézek egy mondatot: “ ....... bizonyítsátok be, hogy a magyar embernek három szép tulajdonsága van: s három géniusz vezeti: szabadság, hazaszeretet s vallásos erkölcsiséggel párosult rendszeretet.” Másik példa: 1898-ban az egyházmegyei gyűlés jelentésében benne van, hogy a sárospataki lapokban pályázati hirdetményt tettek közé és hogy négy jelentkező is akadt amerikai missziói szolgálatra. További példa: Moody budapesti skót missziói lelkész révén kértek lelkészt Amerikába, Moody pedig P. Nagy Gusztáv pataki teológiai tanárhoz fordult. Ezen az utón került ki Kalassay és Demeter Bertalan, mindketten pataki diákok. Igyekeztem összeállítani az amerikai magyar református gyülekezetekben vagy egyébb minőségben az amerikai magyar református életben szolgált és előzőleg Sárospatakon tanult lelkészek névsorát. Ennek az összeállításnak legbőségesebb forrása Nagy Lajos, az Amerikai Magyar Református (Független) Egyház 1965-1968 közti években püspöke, amerikai református magyarok hazasíró szívű krónikása; valamint Komjáthy Aladár. A névsort e dolgozat függelékében találja az olvasó. Az Amerikában szolgált, vagy ma is szolgáló, pataki diákok közül, előítélet és értékelési rangsor nélkül, hadd szólok részletesebben néhányról. Mindenekelőtt hadd mondom el azt, hogy az Amerikai Magyar Református Egyesület összes, úgy nevezett “teljesidejű” elnöke, pataki diák volt: Újlaki Ferenc, Borshy Kerekes György, Béky Zoltán, György Árpád és a jelenlegi elnök, Bertalan Imre. 19
