Fraternity-Testvériség, 1981 (59. évfolyam, 1-4. szám)
1981-04-01 / 2-3. szám
Kalai38ay Sándort választották meg első igazgatónak, akit az Úristen is elhívott erre a szolgálatra, aki előbb templomokat épített, egyházakat szervezett, aki arany abroncsot kovácsolt a Református Egyesület megteremtésével, hogy összefogja az idegenbe kivándorolt magyarságot. Kalassay találta meg meg az árvaház helyét, épületét. Farmot vásároltatott, hogy r. Bethlen Otthon önfenntartó legyen, ahol öregjeinket és idősebb ifjakat foglalkoztatni lehetett. Csak a gazdálkozással lehetett naponta 100 embert etetni négyszer, ha Bethlen Otthon maga termeli ki eledelét. Meg volt a farm, az árvaház gyér- mekek számára, a farmon az idősebbek lakása, de Kalassay lelke, a gyerekek szíve és az öregek vágya templom után kiáltott. Hét éven át a “nagyteremben”, a nagy ünnepek alkalmával pedig Trauger faluba mentek el isteni- tiszteletre. 1928-ban az Egyesület Dr. Kalassay kérésére megvett egy fatemplomot, amit 1928 Hálaadás napján felszenteltek. A templomihoz Kecskeméthy József igazgatósága alatt tornyot építettek és megszerezték a derék Molnár István emlékére a harangot, amit 1949 július 4-én szenteltek fel. Nagy áldás volt ez a templom elsősorban az Isten színe elé készülő öregeknek, akiknek könnyebb volt az időskor nyomorúságát a zsoltárok hangjainál, imádsággal az Ige hallgatása mellett elviselni. Jó volt gyermekeinknek, nyári iskolásainknak, aik énekelték a magyar református énekeket, s ha már az életben a magyar szavakat elfelejtették, de énekeink melódiái ott zümmögtek lelkűkben egy életen át. Kalassay Sándor megfáradt a nagy munkában, amelyből élettársa, gyermekei, különösen Sarolta lánya alaposan kivették részüket. Az árvaházi nehéz munkában segítőket alkalmaztak mellé Daróczy Mátyás, Komjáthy Ernő lelkészek személyében, majd Dr. Nánássy Lajost, aki Nt. Kecskeméthy József 1944—1956 1931-ben árvaházi igazgató lett, Dr. Kalapsayt pedig megbízták az Aggmcn'ház vezetésével. Dr. Nánássy Lajos Debrecenben tanult, jó teológus volt, akinek írásaiból, Kátéjából a tiszta magyar kálvinízmust olvassuk ki. Nánássy Lajos is az árvaház szerelmese. Kalassayval együtt ő agitál a legtöbbet az árvaház megszervezéséért. Nagy egyházat és jó fizetését hagyja ott s felveszi az árvaház csontot ropogtató munkáját abban az időben; amikor a paizsos ember szerte jár, amikor “depression” gyötri a szegény amerikai magyar munkást, amikor a jóság patakja elapadt, akkor küldi Isten Nánássyt a Bethlen Otthon élére, hogy csodát tegyen ebben az időben. A nehéz időben valóban olyan ember kellett a Bethlen Otthonba, aki “mindenes”-e lesz az intézetnek. A farmot felszerelteti modern gépekkel, állatokat vásárolnak. Az intézet maga termel élelmet, sőt termékeiket árulják a környékbeli magyarságnak. Olyan helyzetbe kerül az Egyesület, hogy az árvaház be- csukására is gondolnak egyesek. Amikor a legnagyobb a nyomorúság, akkor küldi az Isten az Egyesület élére a nagyszerű vezetőket Dr. Újlaki Ferenc, Borshy Kerekes György, Vasváry Ödön és Király Imre személyében. Az állam kifogásolta, hogy nagyobb gyermekek együtt laknak az idősebb aggmenházi tagokkal, ezért az Egyesület vezetősége megvesz egy szép épületet a váro|3 tiltakozása ellenére Ligortierben. Ezt az épületet kibővítették, hogy 50 gyermeket befogadhasson, örülnek az öregek, de még jobban a gyermekek, akiknek nem kell az esőben, télben fél órát gyalogolni, hanem az épülettel szembe lévő és egy másik nem messze lévő épületbe jártak iskolába. Csak az volt a baj, hogy magas tandíjat követeltek az árvaháztól, néha olyan magasat, mint az állam követelt a college növendékeitől. Ez volt az egyik oka, hogy magyar szülők nem küldhették gyermekeiket Ligonierba. Ft. Daróczy Sándor 1956—1969 21
