Fraternity-Testvériség, 1980 (58. évfolyam, 1-4. szám)

1980-10-01 / 4. szám

(USPS 208-820) Rev. Ferenc Vitea, Dr. 493 Amboy Ave. Perth Amboy, N. J. 08861 bánata volt a haza és a Főiskola romlása; imádsága, vágya mindkettő virágzása. Egyre gyérülő diáktársai, otthon s a világon szétszórt tanítványai búcsúznak a tudós szeretett professzortól, a kedves Józsi bácsitól a pataki diákok évszázados búcsúdalával: Válásra int immár az óra .... Fiúk, aztán megyek, megyek . . . , Elválásom nektek ne fájjon . . .. Hűséges szolgálatáért adja meg neki az Isten az Élet Koronáját, gyászolóinak pedig adjon vigasz­talást. Áldás és béke poraira! “Féljétek és dicsőítsétek az Istent!” (Jel. 14:7. a Sárospataki Főiskola jel­mondata). Dr. Vitéz Ferenc Dr. Árvai-Zsiros József Voltak a 450 éves Pataki Iskolának kiváló profesz- szorai, de alázatosságban és hűségben nem tőle na­gyobb. Voltak a pataki iskolának világhírű tanít­ványai: Kossuth Lajos, Kazinczy Ferenc, Tompa Mi­hály és mások, de hűségben ott áll ő is a legnagyob­bak között. Harminchárom évig távol él Pataktól, de lélekben sohasem szakad el tőle, élete Rodostó­jától mindig hazafelé zokog szeretett Alma Mátere felé. Pereg és pereg alázatosan a könnye s reáhull Isten atyai kezére és zúgolódás nélkül ismétli élete nagy leckéjét: Nem azé, aki akarja, sem nem azé aki fut, hanem a könyörülő Istené.” Tizenöt amerikai, kanadai és délamerikai tanítványa nevében köszön­jük azt a tudást, amit elménkbe vésett, azt a hitet, amit a szívünkbe oltott, azt a nevelést, amit adott s amit nekünk tovább kell adni az ő imádott magyar népének. Az élete egy illusztráció, példa az Igének. “Nem azé, aki akarja, hanem a könyörülő Isten” aka­rata valósul meg életében. Tanárai kiküldik Amerikába, Philadelphiába, hogy készüljön elő az újszövetségi professzorságra s tanulja a görög nyelvet. Haza jőve neki adják az ószövetségi tanszéket, hogy tanítsa a héber nyelvet. Én tőle tanultam meg, hogy az Isten szuverén, felséges Isten, aki eleve elrendeli üdvösségünket, el­rendezi sorsunkat, kiméri utunkat. Ezzel a hittel járt egy életen át. Ezzel a hittel tudta csak elfogadni, hogy a pataki teológiai igazgató, közigazgató, aki felért a csúcsra — elérte élete célját. Patakon azt kívánták tőle, hogy doktoráljon le, ledoktorált. Mi­csoda küzdelem, gond van címei mögött. Kiadja könyveit, amikor rendkívüli tanári fizetése a kór­házi költségek és megélhetés költségeit sem fedezi. Szegény, mint a templom egere s mégis megosztja falatát a konviktusból kitiltott szegény diákokkal. Nagyon szegényen küzdenek, mint fiatal pár, de a nincstelenségben van egy drága kincsük, az, hogy aranyból van a szívük. A hitük pedig rendíthetetlen. Iskolájáért, diákjáért mindent megtesz, vállalja a lelki és fizikai megaláztatást. Iskolája iránti féltő szeretete hozta ki ide, hogy próbálja enyhíteni sze­retett Alma Mátere nyomorúságát s táplálja és eny­hítse éhségét a szegény diáknak. Kijön Amerikába, hogy segítsen főiskoláján és diákjain, akkor jön az élet kegyetlen tréfája: a szegények iskolájának köz­igazgatóját, a nagyon szegény származású Zsíros Józsefet a “rákosi” Magyarországa nem ereszti vissza s itt kell maradnia, távol attól a földtől és iskolától, amit ő sohsem tudott feledni. Ha nem mehet haza, fájó szívvel magyar Dániellé lesz, naponta ablakai kitárva, imája háromszor száll lelke Jeruzsálemé, Patak felé — Jaj, újra ott dörög az Ige felettünk — “nem azé aki akarja.” Álmodozott, tervezgetett s a költöző madár nyugtalanságával kereste helyét, s végre szíve békességre talált. Én Zsíros Józsefet 22 éves korától, feleségét 16 éves korától ismerem. Megbámultuk a fiatal pár nagy szerelmét, s láttuk, hogy ez a szeretet 53 éven át meg nem kevesbedett és soha el nem fogyott. Az Ur Isten pontot tett egy hosszú élet út végére, ami 1900. május 29-től 1980. október 24-ig, Hernádszent- andrástól a fiinti St. József kórházig tartott. Isten olyan szívet adott neki, amelynek parancs volt az, hogy szeressen, míg utolsót dobban ez a szív. Csak az Isten tudja, hogy mennyi szeretetet adott Sándor fiának, Tamás és Eddie unokájának. Hallottuk a fiinti templomban a jutalmazás igé­jét: “Jól vagyon, jó és hív szolgám”. Népére, diákja­ira felemeli mégegyszer könnybelábadt szemét. Igen, úgy van jól Atyám, ahogy Te akarod, mert a Te akaratod könyörület és kegyelem. Egyik hálás diákja: Nagy Lajos 24

Next

/
Thumbnails
Contents