Fraternity-Testvériség, 1980 (58. évfolyam, 1-4. szám)
1980-01-01 / 1. szám
ÜZENET AZ AMERIKAI MAGYARSÁGHOZ Az 1980-as esztendő kezdetén az Amerikai Magyar Szövetség nevében szeretettel köszöntjük az amerikai magyarságot. Történelmi időket élünk, amikor váratlan események váratlan és előre nem remélt fordulatokat válthatnak ki a világpolitikában. A magyarság, amely mindig hivatása magaslatán állt a harcokban és háborúkban, sohasem készült fel megfelelő formában a békére. Míg mások évtizedekkel a bekövetkezett események előtt felkészültek a váratlan és sokszor még általuk sem remélt fordulatokra, addig a magyarság váratlanul és készületlenül került szembe a bekövetkező történelmi eseményekkel és idegenek által ránk erőszakolt döntésekkel. Ezért vesztettük el az első világháború után az országot, a második világháború után a szabadságot, és az 1956-os szabadságharc után a magyar feltámadás lehetőségét. Félő, hogy a hihetetlen gyorsasággal pergő világesemények újra készületlenül érnek bennünket, és így ismét mások döntenek sorsunkról és jövendőnkről, megkérdezésünk nélkül és akaratunk ellenére. Feltétlenül fontos, hogy az amerikai magyarság, mely a szabad világ magyarságának legnagyobb erejét, legkiválóbb minőségét és legnagyobb létszámát jelenti, idejében kidolgozza a magyar terveket, és mindent elkövessen azok végrehajtására az adott történelmi helyzetben. Elérkezett az ideje a történelmi magyar összefogásnak, céljaink összhangba hozásának és akaratunk kifejezésének. Az Úristen után egyedül rajtunk múlik a magyar jövendő! Meg kell tanulnunk végre, hogy idegenektől semmit sem várhatunk, csak a magunk erejére, tehetségére és akaratára építhetünk. Az 1980-as esztendő történelmi esztendő a magyarság számára. Hatvan évvel ezelőtt darabolták fel szeretett hazánkat, és helyezték idegen és ellenséges uralom alá fajtánk történelmi hajtásait. Amikor a trianoni döntések jóvátételét követeljük, akkor nemcsak az elszakított magyar területekért és azok magyarságáért harcolunk, hanem harcolunk a jelenlegi Magyarország határain belül élő magyarság feltámadásáért és megmentéséért is. Amikor a jelenlegi Magyarország határain belül élő magyarság szabadságáért, függetlenségéért szót emelünk, akkor önmagunk fennmaradásáért is harcolunk. Az 1980-as esztendőben mindent el kell követnünk az amerikai magyarság megerősítésére, az Amerikai Magyar Szövetség újjáépítésére és minden magyar összefogására. Félre kell tenni mindent ami elválaszt bennünket egymástól. Minden széthúzás és minden elválasztás csak ellenségeink érdekeit szolgálja, és kárára van a magyar jövendőnek. A magyar feltámadás érdekében össze kell fognunk minden magyart: fiatalt és öreget, szegényt és gazdagot, öreg amerikást és új menekültet, hazánkból érkezőket vagy az elszakított területről kidobottakat egyaránt. Csak így lesz értelme a magyar igéknek, jelentősége az amerikai magyar életnek és hivatása az Amerikai Magyar Szövetségnek. Ezekkel a gondolatokkal várjuk sorainkba az amerikai magyarságot. “Isten, áldd meg a magyart!” Ft. Dömötör Tibor, az A MS I igazgatósági elnöke ☆ ☆ WASS ALBERT: ERDÉLYI ÖRÖKSÉGÜNK Fél évszazaddal ezelőtt, ha megkérdeztek volna, hogy ítéletem szerint mi a legfőbb lényege annak az erdélyi örökségnek, melyre — mint időtálló fundamentumra — jövendőnket súlyos időkben építenünk szükséges, gondolkodás nélkül válaszoltam volna: to- lanrencia. Politikai és vallási türelmesség, mások jogainak tisztelete, Erdély magyarjainak ősi erényei. Nem mintha ezek az erények azóta értéküket vesztették volna. Azonban az elmúlt fél évszázad keservesen megtanított arra, hogy manapság ezek az erények csak a leigázottak lelkében találhatók meg. A hatalmon lévők számára ismeretlenek. Akik pedig üldöztetést szenvednek, azoknak szükségük van egy olyan szellemi és lelki páncélzatra, mely megvédi bennünk az idealizmust, a szebb jövendő lehetőségének reményét. Akit lépten-nyomon gyűlölet tapos, az olyan ember számára a felebaráti szeretet hite utópiának tűnik mindaddig, míg törvényre nem bukkan, mely a szeretetet gyakorlatilag is a gyűlölet fölé emeli. Márpedig örökségünk gazdag fegyvertárában megvan ez a törvény. Erdély aranykorát hozta magával a Kárpát-medence legsötétebb korszakában. Legnagyobb erdélyi fejedelmünk, iktári Bethlen Gábor, így foglalta szavakba: “Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk? Senki, bizonyára senki!” ... Ez a Szentírásból vett prófétai idézet szellemi és lelki törvénnyé változva nemcsak megmentette Erdély magyarjait, de magasra emelte a világ előtt. Ha Isten velünk — ha hűséggel kitartunk az igazság, a tisztesség és a hűség útján s ezt cselekedve belehelyezzük magunkat és nemzetünket az isteni hatalom erővonalálja -—•, ki lehetne akkor ellenünk? Mindössze azok, akik Isten ellen vannak. A messze időkre 17
