Fraternity-Testvériség, 1979 (57. évfolyam, 1-4. szám)
1979-04-01 / 2. szám
len Otthonunk igazgatósága több évre beválasztotta a Felügyelő Bizottságba, hol komoly tudását és hitét beleépítette szeretetintézményünkbe. A Református Egyesületi munkából is kivette részét. Magyarság szolgálatát sohasem utasította vissza. Részt vett a magyar menekültek elhelyezésében, és az Amerikai Magyar Segély bizottsági tagul választotta. Ahol megjelent, mindenütt szerették és tisztelték. Élete végéig tanuló ember volt, s jártas volt a modern amerikai teológiai irodalomban. Kedvenc teológusa Trueblood volt, akit szeretett idézgetni. Népe, ahol szolgált, mindenütt nagyon szerette, már nyugdíjban volt, amikor sorban ünnepelték 50 éves lelkészszentelési jubileumát. Canton, Farrei és Welland kivette a részét a jó pásztor ünnepléséből. Kevés lelkésszel teszik ezt, amikor már eltávozott egy helyről. Nagy Ferenc nagyon jó lelkész volt, soha senkit meg nem bántott, s mindenki elismerését kiérdemelte. Közelében békesség áradt. 1979. március 18-án szűnt meg nemes szíve dobogni. Gyászistentiszteletet tartottak Cantonban, hol Farkas Sándor, Kocsis István, Csutoros István és Adorján Kálmán lelkészek szolgáltak. New Jersey-ben is volt emlékistentisztelet Bodnár József lelkész vezetésével. Fáradt szíve a Paramus-i temetőben pihen s várja élettársával együtt a feltámadást. Szerettük Nagy Ferencet, hiányzik életünkből, mi veszítettünk el egy igaz barátot. “Boldogok a halottak, akik az Urban halnak meg.” Nagy Lajos NT. VARGA LAJOSNÉ 1901 - 1979 Valamikor írtam egy előadást az amerikai magyar papnék szolgálatáról. Leírtam, hogy mit várnak a papnéktól, s mik azok a munkák, amiket csak nagyon kevesen vesznek észre. Valaki elkérte tőlem ezt az írást, és sohasem kaptam vissza. Ma már nem tudok olyan szépen írni az amerikai magyar református tiszteletes asszonyairól, mint régen. Pedig mennyi az írnivaló róluk. Valamikor az is álmom volt, hogy megírom a Bethlen Otthon történetét s benne az ott szolgált papnék munkáját. Milyen kár, hogy erről az álmomról is le kellett mondani. Milyen szépen lehetett volna írni Nt. Dr. Kalassay Sándorné szolgálatáról, aki már nem volt életben, amikor idejöttem. Sokat, nagyon sokat és szépet hallottam róla. Személyes ismerősöm, drága barátom Dr. Nánássy Lajosné, akiről mckeesporti asszonyaim és volt árvaházi növendékek dicsőítő himnuszokat mondtak. Kecskeméthy Jó- zsefékkel együtt éltünk egy évig, volt feleségem és édesanyjuk rokonok voltak. Költőnek kellene lenni, hogy az ő szolgálatát leírjam, ő más szolgálatba, nyugdíjba ment, de mosolya, zongorajátéka ott maradt. Valahányszor belépek az épületbe, rászáll szívemre az édes melódia, s hallom férje énekét és az ő mesteri zongorajátékát. De oda valók is voltak. Da- róczy Sándorné is lefizette élete adóját, adta éveit, soha nem fáradó szíves vendéglátását. Szinte hallom ide, amint peregnek a betűk írógépén, száll a nagyszerű magyar étel illata. Mi olyan természetesnek vettük szolgálatát, s aztán feledni kezdtük. Előbb említem meg Mircse Sándornét is, aki egy jó darabot odaadott életéből. Akkor mégcsak magyarok voltak, s a menü könnyű volt. Magyar gyomorba való magyar étel. Megállta helyét. Előbb említem Csia Kálmán- nét, aki székely papné volt, s maga is a tövéről való székely. Már ő alatta nehezebb lett az élet. Szaporodott az amerikai lakók száma, ő már nemcsak a régi értelemben vett felügyelő felesége, a szakácsnőket magyarul főzni tanító felügyelőné, hanem már diplomatának is kellett lenni az ezer vélemény között. Sokáig és nagyon hiányzott. Az élet vele könnyebb volt, nélküle nagyon nehéz. Sok-sok elismerést érdemel Nt. Urbán Józsefné is, a nagy konvenciók, nagy gyűlések remek háziasszonya, gyermekeink igazi édesanyja. Fáradhatatlan és hűséges lélek volt. Áldott emlékű férje 21 évvel ezelőtt hunyt el. Mostani felügyelőné, adminisztrátorné és igazgatóné minden gond, minden (íróba győztese Kovács Pálné, aki fiatalságával, ügyességével minden nehézség felett győzelmeskedik. Odavaló asszony. Volna még valaki, aki éveiből, idegrendszeréből, szolgálatából jóságot adott az Otthonnak. Isten áldja meg érte. Utoljára hagytam, pedig csak róla kellett volna írni. Nt Varga Lajosné, a megtestesült szelídség, ifjú korában szépség és mosoly volt. Jelenléte szépítette az öreg deszkaépületet. Hangtalanul szolgált. Közelében elült a lárma. Jó szó volt fáradt öreg lelkek között. Áldás volt élete a mások számára. Budapesten született 1901-ben, s kereskedelmi érettségije volt, mint Daróczy Sándornénak is, a gépírást mindketten remekül értették s a Bethlen Otthonnak ajándékozták képességüket. Varga Lajosné a Bethlen Otthonnak szolgált, míg mozdulni tudott. Jóságát és szolgálatát sohasem háláltuk meg. Ő csak csendesen mosolygott, és mindig halkan beszélt. Nem panaszkodott akkor sem, amikor mi ágya mellett megállók nem tudtuk nézni szenvedését. Isten hazahívó szava nagy áldás volt számára. Fiai idegen templomba vitték eltemetni. Magyar lelkész nem szolgált felette. Pedig, de szépen lehetett volna beszélni erről a magyar úriasszonyról, valóban egy galamblelkű papnőről. Szeretetünk virraszt álmai felett. Nagy Lajos 21
