Fraternity-Testvériség, 1978 (56. évfolyam, 1-4. szám)
1978-04-01 / 2. szám
MAGYAR RÉSZ:— A NEGYEDIK KOSSUTH HÁZ FELÉ... Az Amerikai Magyar Református Egyesület igazgatósága Ligonierban tavaly ősszel tartott gyűlésén a körülményeket alaposan megfontolva úgy határozott, hogy a washingtoni központi székházát eladja a finn kormánynak, mely a palotának is beillő épületben nagykövetségét fogja elhelyezni. Az eladás véglegesítésére 1978 március 13-án került sor, amikor is a finn követség képviselői és jogtanácsosa $l,300,000.00-ra kiállított csekket nyújtottak át az Egyesület négy főtisztviselőjének vételár fejében. Összegszerűen ez volt a legnagyobb üzletkötés az Egyesület 81 éves történetében. Az épület 1963-ban $408,514.00-ba került, mikor a központi iroda elfoglalta. A több mint 300 százalékos tiszta haszon még az ingatlanok értékemeléséről ismert Washingtonban is rendkívül magas és az csakis a ház művészi külsejének köszönhető. A hosszan elhúzódó tárgyalások során a legmagasabb becslés $725,000.00 volt. Mindent összegezve a Kossuth Ház eladása rendkívül előnyös üzleti transakciónak tekintendő, ami jelentősen emelte Egyesületünk tiszta vagyonát és közvetve biztosítási értékelését. Hangsúlyozni kívánjuk azonban, hogy az eladás nem üzleti okokból, még kevésbbé kényszerből, hanem józan meggondolásból történt. Kevés fraternális társaság rendelkezik ugyanis kötelezettségeihez viszonyítva olyan nagy tiszta vagyonnal, mint a Református Egyesület, biztosítási értékelésünk pedig magasan felette áll a huszonöt legnagyobb biztosító vállalat átlagának. Nem volt tehát szükség a vagyon gyors emelésére. Joggal merülhet fel a kérdés tagjaink és barátaink részéről: miért nem tartottuk akkor meg a szép magyar épületet a fővárosban? A Kossuth Házat külső szépsége és belső beosztása kiválóan alkalmassá teszi egy követség használatára, de központi hivatalunk céljaira nem egészen felelt meg. Területének körülbelül egy harmadát -— és éppen a legszebben kiépített szobákat — ritkán vagy egyáltalában nem használtuk. Két gyülésterem is van a házban, de egyik sem alkalmas ötvennél több személy befogadására, igy azután nagyobb közönséget vonzó rendezvényeket nem tudtunk tartani benne. Négy szintben épült, de a felvonó csak a harmadik emeletig visz fel, pedig a negyediken van a nagy raktár és ott lakik a házmester is, aki érthetően nem árult el különösebb örömet, ha késői látogatók csengettek a földszinti bejáratoknál. A felsorolt hátrányok ellenére sem jutott volna eszünkbe az eladás gondolata. Mi építettük, büszkék voltunk rá, amolyan magyar fellegvárnak tekintettük a főváros szívében. Ingatlan ügynökök közelítettek meg bennünket egyre nagyobb számban a különböző követségek ajánlatával. Az egymásra licitálás során végül is egy olyan ajánlattal álltunk szemben, mely komoly gondolkozásra kényszerítette az igazgatóság minden tagját, de főleg a főtisztviselőket. Meg kellett kérdeznünk önmagunktól: szabad-é a közös vagyon ilyen tekintélyes részét egy üzletház céljára nem egészen alkalmas palotában tartani, illik-é testvérsegítő intézményünk ügyeit egy legnagyobb luxussal épített és berendezett házban intéznünk vagy helyesebb elfogadni a rendkívül magas vételi ajánlatot, új és céljainkat jobban szolgáló házat építeni vagy venni és a hasznot a mai magas kamatozással befektetni tagjaink javára. így jutottunk el arra az elhatározásra, hogy ezt az immár harmadik Kossuth Házat eladjuk és helyette megépítjük a negyediket, mely talán nem lesz külsejében olyan pompás, mint a mostani, de sokkal jobban megfelel majd a mi sajátos követelményeinknek. Egyesületünk vezetősége nem a múltba néző és annak alkotásain egy helyben topogó, hanem jövőbe tekintő és új alkotásokra mindenkor kész emberekből áll. Épületeink, legyenek azok a fővárosban, Ligonierban vagy bárból, testvérsegítő céljainkat szolgáló eszközök csupán, melyeket átalakítunk vagy újakkal pótolunk feladataink jobb ellátása érdekében, amint azt tettük a múltban is. Mert még örökségeink tisztelete sem helyezheti az eszközöket a célok szolgálata fölé. Az Egyesület ideiglenes központi irodájának cime június 5-től 1979 augusztus 31-ig az alábbi lesz: The Hungarian Reformed Federation of America P. O. Box 34917 Washington, D. C. 20034 Tel: 301-770-1144 Ezután a vagy megvásárlandó vagy megépítendő saját új épületünkbe költözünk: a negyedik Kossuth Házba. György Árpád, elnök Eszenyi László, ügyvezető alelnök Vargó Elemér, titkár Molnár József, pénztárnok 14
