Fraternity-Testvériség, 1977 (55. évfolyam, 1-4. szám)

1977-07-01 / 3. szám

Roo8eveltenk a temploma volt elnöksége idején. Hat esztendeig járt Roosevelt elnök ebbe a templomba, családjával együtt.”

A II. Világháború előtt négy országos magyar jellegű testvérsegítő intézmény volt az Egyesült Államokban. Ezek közül taglétszámban és vagyonban az AMRE akkor a harmadik helyen állt. Az AMRE 40 éves jubileumi ünnepélyén — A VIRÁGOK SZÜLETÉSNAPJA — című cikkében Nt. Vasváry Ödön a következőket írta az Amerikai Magyar Református Egyesület jellegéről és munkájáról: “Sokszor kérdezik: Mi az, ami a Református Egyesületet megkülönbözteti a többi, hasonló célú magyar intézménytől? Az én feleletem erre az, hogy a nagyobb magyar testületek között ez az egyetlen, amely a Jézus által épített, örökre megdönthetetlen két oszlopon nyugszik: a hit és a felebaráti szeretet oszlopán. Szép és dicséretes dolog intézményeket alapítani, amelyek a felebaráti szeretet egyetlen oszlopán nyugszanak, de a teljes mű, az igazi alkotás az, amelynél az Isten szeretete és szolgálata előzi meg, mint forrás, mint kiinduló pont a felebaráti szeretetet, hogy azután, a kettőből két megdönthetetlen oszlop, örökkétartó alap legyen. A Református Egyesület ilyen tökéletes alkotással készült és ezért áll egyedül minden amerikai magyar intézmény között. És mi ezért vagyunk büszkék rá. Benne valósul meg, amennyire gyarló embereken keresztül megvalósulhat a kettős jézusi parancs: “Szeresd az Istent és szeresd felebarátodat.”

Boldog vagyok, hogy ha alapításnál nem is lehettem ott, de munkása lehetek akkor, amikor, szent meggyőződésünk szerint, az Egyesület fénykora következik, amikor tudjuk, hogy a mi legszebb virágaink születésnapját még sok, remélhetőleg mindig boldogabb születésnap fogja követni.”

Nt. Vasváry Öndöntői, mint áldott emlékű példaadó szolgatárstól, szerető bitvestárstól, édesapától és rokontól búcsúznak azok, akik részei voltak szolgálatainak, akik részesei voltak szenvedéseinek és akik részesei kívánnak lenni az Ö dicsőségének is. Ne a láthatókra nézzünk, hanem a láthatatlanokra, mert a láthatók ideigvalók, a láthatatlanok pedig örökkévalók.

Nt. Vasváry Ödön földi élete végére ért. Megáll az Isten előtt ítéletre. A megváltó Krisztus palástjával betakarja az ő földi hűséges szolgáját. Tudja hosszú küzdelmes életének minden szolgálatát, melyet tett mennyei Uráért, a Jézus Krisztusért, a halál mesgyé- jén járó magyar népért, a magyar kultúráért, az Amerikai Magyar Református Egyesületért, családjáért, rokonokért és barátokért.

György Árpád

TAKÁCSY DEZSŐ 1910-1976

Takácsy Dezső Windber, Pa.-ban látott napvilágot a református parókián. Apja haza vágyott, s magával vitte családját, s Dunántúlon, Zádoron lett lelkész. Itt végezte Takácsy Dezső elemi iskoláit, innen került Csurgóra gimnáziumba, hol érettségit téve, 1929 szeptemberében ment a Pápai Teológiai Akadémiára. Kápláni és papi oklevele megszerzése után segédlelkész volt Varasdon, Somogyhatvanban, majd lelkész Barcson. Amerikába jött, itt Nagy Lajos tb. püspök, superintendens karolta fel. Passaicon kapott állást, nem lelkészit, de megállta a helyét. Szathmáry Bertalan unioni beszolgáló lelkész halála után, a Unioni Magyar Bethlen Church hívta meg lelkésznek. Négy éven át szolgálta hűséggel e nemes gyülekezetét. 1976. június 15-én Magyarországra repült látogatóba, s mikor december 20-án akart visszarepülni, hirtelen meghalt.

Temetése 1977. január 8-án volt a rákospalotai temetőben a csurgói öreg diákok részvételével.

Legyen csendes pihenése.

Makár János

NT. BARTUS SÁNDOR 1892 - 1977

Nt. Bartus Sándor lelkipásztor 85 évvel ezelőtt született Szabolcs megye Tiszadob nevű községében és 1901-ben jött Amerikába szüleivel. Egy évi Ohio- ban való tartózkodás után Árpádhon néven ma Albany, Louisiana államban, New Orleans mellett megalapították az egyik sikeres magyar települést. Bartos Sándor ott járt iskolába majd a Bloomfield, N.J.-i Teológián végezte tanulmányait.

Először Aurora, 111., majd Chicago, West Side-i gyülekezetben volt segéd lelkész és hamarosan visszatért Árpádhonba, ahol élete végéig pásztorolta magyar népét. 1968-ban ment nyugdíjba, de azután is munkálkodott még közösségi feladatok terén. Csaknem élete utolsó napjáig fáradhatatlan, energikus és igen szorgalmas ember volt.

21