Fraternity-Testvériség, 1975 (53. évfolyam, 1-12. szám)

1975-07-01 / 7-9. szám

das hírű gróf Pulaski Kázmér volt, aki egy Czestocho- va nevű megerődített város előterében a háború egyetlen lengyel győzelmét aratta a nagy katonai túl­súlyban lévő oroszok felett. A felkelés a lengyelek széthúzása és az egyenlőtlen erőviszonyok következ­tében elbukott, a lengyel hazafiak egy része Szász­országba szorult. Ezekkel lépett személyes kapcsolat­ba Kováts Lipcsében. Magával Pulaskival azonban nem találkozhatott akkor, mert Kováts csak október­ben indult Szászországba, Pulaski viszont már szep­temberben Drezdából Strassburgba távozott. Lipcsében követelésének csak egy részéhez tu­dott hozzájutni, ami édes-kevésnek bizonyult felhal­mozódott adósságainak rendezésére. Kínos vádak kezdik érni, ami aláássa társadalmi helyzetét is. Zsarolók fenyegetik. Ismételten felajánlja hitelezői­nek lipcsei járandóságát törlesztés fejében, amit azok egyre kevesebb komolysággal vesznek tudomásul. Mindjárt 1776 elején meggyűlik a baja a nagy- tekintélyű klérussal is. Az Udvari Haditanács egy rendeletéből értesülünk, hogy Kovátsot megbüntet­ték és írásbeli bocsánatkérésre utasították, amiért herceg Migazzi Kristóf bécsi bíboros érsek és váci püspöki helytartó, valamint más váci vezető emberek ellen súlyosan sértő kifejezéseket használt. A leírat nem tér ki a részletekre, de huszárlaktanyákban nem járatos személyeknek sem kell sok képzelőerő annak kitalálására, hogy haragjában körülbelül miket mondhatott. Nyomasztóvá vált anyagi helyzetének tisztázását csakis lipcsei követelésének valamilyen módon való megszerzésétől remélhette. 1776 július 5-én tehát ismét szabadságot kér Szászországba azzal, hogy ott ügyeit hat héten belül most már véglegesen dűlőre vigye. Fekete Ignác perbétei plébánosnak a budai Főparancsnoksághoz intézett levele szerint 1776 augusztus 12-én Kováts még Magyarországon tartóz­kodott, de lipcsei útjáról soha vissza nem tért. El­távozásának körülményeit elég szűkszavúan a budai Várparancsnokság 1779 január 9-én kelt jelentése így örökíti meg: “Elmúlt év december 13-iki rendeletre jelenti, hogy a várparancsnokság előzetes tudta nél­kül már 1776 augusztusában onnan eltávozott nemes Kováts nyugalmazott huszárőrnagy eddig nem tért vissza és tanúvallomás szerint Bordeaux-ba, a francia tengeri kikötőbe ment, de onnan tovább Amerikába távozott és ugyanott az Egyesült Államok hadi szol­gálatába lépett.” (folytatjuk) HIVATALOS RÉSZ: MEGHÍVÓ IGAZGATÓSÁGUNK ŐSZI GYŰLÉSÉRE Egyesületünk igazgatósága rendes őszi gyűlé- i sét szeptember 4 és 5-én — csütörtökön és pén- I teken — tartja a ligonieri Bethlen Otthonunk­I ban. A gyűlés 9:30-kor veszi kezdetét. Előző nap — szeptember 3-án, szerdán — az Igazga- I tóság a Bethlen Otthon igazgatóságának a I gyűlésén vesz részt, amelynek hivatalból tagja. Elismerő oklevél Egyesületünknek A Calvin Synod gyűlésén Ft. Beretz Árpád püs pök átnyújtja Egyesületünk elnökének a Reformátu­sok Lapja elismerő oklevelét azért a támogatásért, amit Egyesületünk fennállása óta a lapnak nyújtott. A képen Ft. Dr. Béky Zoltán Egyesületünk el­nöke átveszi az oklevelet Ft. Beretz Árpád püspöktől. ÖSZTÖNDÍJ pályázat A Magyar Máltai Lovagok Északamerikai Dele­gációja pályázatot hirdet a Jeszenszky Iméről elneve­zett ORVOSI ÖSZTÖNDÍJ ALAPJÁBÓL két egyen­ként $500.00-os ösztöndíjra az 1975-76-os tanévre. Pályázhatnak az Egyesült Államokban, Kanadá­ban lakó, jó tanulmányi előmenetelt tanúsító, rászo­ruló orvostan és fogorvostan hallgatók nemre és vallásfelekezetre való tekintet nélkül. Érdeklődők forduljanak az alábbi címre 1975 október 1-ig: Dr. Janos Hoyos Scott Circle PURCHASE, N. Y. 10577 Dr. Hoyos János, s.k. delegátus 7

Next

/
Thumbnails
Contents