Fraternity-Testvériség, 1973 (51. évfolyam, 1-12. szám)

1973-04-01 / 4-6. szám

BESZÁMOLÓ ÚJ IGAZGATÓSÁGUNK ELSŐ RENDES GYŰLÉSÉRŐL 197$ március 26-án kezdődő héten tartotta egye­sületünk igazgatósága első rendes gyűlését a washing­toni Kossuth Házban. Úgy is írhattuk volna, hogy az újra választott Igazgatóság, hiszen mindössze egy csere történt: a visszavonult Kiss Károly igazgató helyére az Egyesület érdemekben gazdag volt alelnökét és egy terminuson keresztül tiszteletbeli igazgatóját, Vesz­prémi Gézát, választotta meg legutóbbi közgyűlésünk. Ősi szokásunkhoz híven a hivatalos tárgyalások előtt az Igazgatóság tagjai és a központi hivatalnokok áhítaton vettek részt, melyen két új hivatalnoknő: Kiss Károlyné és Ács Klára tették le hivatali esküjü­ket. Dr. Béky Zoltán elnök meleg üdvözlő szavai után az Igazgatóság egyhangúan visszaválasztotta gyűlési jegyzőnek Eszenyi László, ellenőrt. A főtisztviselők és tanácskozó tagok jelentéseinek meghallgatása következett, majd pedig az elnök által kijelölt bizottságok végezték vizsgálataikat a központi hivatalokban és a bankban, hol értékpapírjaink van­nak letétben. A gyűlés kiemelkedő eseménye volt az Igazgató­ság tagjainak és családtagjaiknak látogatása a Kép­viselő Házban, melynek március 29-iki ülését Dr. Béky Zoltán elnökünk nyitotta meg imával. Neve és szerep­lése bekerült a Kongresszusi Rekordba, amiért Igaz­gatóságunk egyhangú jegyzőkönyvi köszönetét szava­zott meg. Egy újabb terminus kezdő gyűlése lévén, Igazga­tóságunk számos részletes szabályt alkotott az egyesü­let üzletvezetésére, befektetések eszközlésére, vala­mint a szervezők és központi hivatalnokok fizetésére vonatkozóan. Megújításra került az a határozat, hogy az Egye­sület tulajdonába lévő ingatlanokat el kell adni, mi­helyt arra kedvező alkalom kínálkozik. Ezeknek a birtokoknak a további tartása nem áll Egyesületünk érdekében. Az Igazgatóság ismét bőkezűen adakozott a két egyháztest ifjúsági táborainak segítésére, ezzel is erősíteni kívánva az Egyesület kapcsolatát az egy­házakban felnövő fiatalsággal. Az elmúlt évek jó tapasztalata alapján a Tanul­mányi Verseny egyetemet végző vagy főiskolákra készülő ifjúsági tagjaink részére ismét megrendezésre kerül és a legjobb pályázatok jutalmazására komoly dijak lettek kitűzve. Részleteket lapunk más helyén közlünk. Az Igazgatóság megelégedéssel vette tudomásul azt is, hogy a Diákkölcsön Alap megkezdte működé­sét és az 1973. évben már néhány kérelmező támoga­tásban is részesült. E helyen is tudomására hozzuk tanuló fiatalságunknak, hogy alacsony kamatozású kölcsönökre kérvényt az Egyesület elnökéhez kell felterjeszteni az előírt kérvényformán. A Ligonierban megépítendő második Öregek Háza volt a gyűlés egyik legfontosabb tárgya. Tekin­tettel arra az élénk érdeklődésre, mely ezt a tervezett vállalkozásunkat országszerte kisérte, Igazgatóságunk különös gonddal és alaposan áttanulmányozta a lehe­tőségeket és ez alkalommal másodízben kért és kapott költségszámvetést az Otthon építésére és fenntar­tására. Az ellenőr részletes jelentésének meghallga­tása után az Igazgatóság tagjai úgy érezték, hogy az egy millió dollárt jóval meghaladó épületet az Egye­sület vagyonának kockáztatása nélkül nem húzhatjuk fel. De a Bethlen Otthon igazgatója által beterjesz­tett várakozási lista sem igazolta egy ekkora méretű új otthon felállítását. Az Igazgatóság tehát elállt egy xíjabb nagy öregeotthon építésének gondolatától, de azonnal elrendelte azokat az átalakításokat a meglévő épületben és a Nyomdaépület második emeletén, melyek az állami követelményeknek mindenben meg­felelő 75 ágyas otthonná minősítik intézetünket. Ugyancsak terveket kért két mérnöktől egy a fő­épülethez csatolandó szárny megépítésére, mely a magukra gondot viselni tudó idős testvéreink elhelye­zésére szolgálna. A fent leírt átalakítások kapcsán az Igazgatóság módot fog keresni egy amerikai magyar muzeum és könyvtár felállítására a Bethlen Otthonban, melyben új hazai életünk nevezetesebb emlékeit és alkotásait helyezzük majd el. A lendületesebb szervezői munka elősegítésére a titkár megbízást kapott új tervek és versenyképes rátakönyv kidolgozására, aminek részletes megbeszé­lése és elfogadása az őszi rendes gyűlésnek lesz fő tárgya. Ugyanilyen céllal rendelte el az Igazgatóság a kerületi gyűlések folytatását és a külső munkame­zőkön dolgozókkal való legszorosabb kapcsolat tartá­sát egész éven keresztül. Az 1973. évre benyújtott költségvetési tervezet alapos áttanulmányozásra került és több változtatás után került elfogadásra. Az Igazgatóság azt a nem épen könnyű feladatot kellett megoldja, hogy a köz­gyűlés által szinte minden téren megszavazott emelé­seket az államok biztosítási hivatalai által megenge­dett keretek közé szorítsa. A gyűlés végén Kiss Károly igazgató mondott megható búcsút a testvérsegítő és magyar munkát tovább folytató társainak. Kiss Károly nemcsak egye­sületünknek volt kiváló tagja és tisztségviselője, ha­nem a detroiti egyházi és közéletnek egyik érdemes és megbecsült tagja, akinek mindenki igaz szívvel kívánt minden jót visszavonulása alkalmával. A gyűlést szombaton a késő esti órákban az elnök egy áldással zárta be. Eszenyi László, gyűlési jegyző 9

Next

/
Thumbnails
Contents