Fraternity-Testvériség, 1971 (49. évfolyam, 1-12. szám)
1971-04-01 / 4-6. szám
Hetvenöt esztendő harcos dicsőségének koszorúját mi is most első sorban alapító és szervező őseink sírjára tesszük. Utána hálaadó és magasztaló szavunk azoké a kévéseké, akik a mai idők versengéssel annyira telített korszakában hűséges munkájukkal fenntartják a mi Egyesületünket. Amerikának annyi száz és nálunk ezerte nagyobb biztosító szervezeteivel szemben az isteni erőben bízó és őseink örökségéhez hűséges néhány százak milyen dicsőséges magaslaton tartják ma is a mi testvéri közösségünket, életünk büszkeségét: az Amerikai Magyar Református Egyesületet. A gyémánt jubileumon végső tennivalónk pedig egy szívünkből Istenhez fakadó hő ima. A modern költő mondja: “Aki méltó látni a csodát, az a csodát magában hordja!” Adjon Isten amerikai magyar református életünk síkján mindig olyan “háromszázat'’, akik, mint hűséges elődeik, a csodát szívükben hordják, és éppen azért méltók mindig, hogy meglássák a csodát. A hetvenötödik évforduló a csoda meglátásának boldog esztendeje, adja az Örökkévaló, hogy a századik évforduló is még közöttünk a csoda meglátásának áldott évfordulója lehessen! “Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?” ☆ ☆ Nt. Bertalan Imre igazgató imádsága. Mindenható Isten, Mennyei Édesatyánk: Aki végtelen kegyelmedből elhozod reánk az esztendő különböző szakait, tavasz kezdetén hálás gyermeki szívvel köszönjük meg Néked, hogy minket is tavaszi munkára, márciusi gyűlésre hívtál el egyesületünk drága munkamezején. Nem vethetjük azonban kezünket munkára anélkül, hogy imára kulcsolnánk azokat. Mivel pedig az a Te szent akaratod, hogy kéréseinket mindig hálaadással vigyük színed elé, hadd legyen első szavunk a köszönet szava. Hálát adunk Néked a megtartott életért. Nem természetes, magától érthetődő az élet áldása, mint ahogy nem magától érthetődő a rügyek fakadása, az első tavaszi virágok nyílása. Esztendővel ezelőtt e helyen tartott gyűlésünkön, közöttünk járt a halál előfutára, a hirtelen jött betegség. Azóta magával vitte egyesületünk egyik legrégibb munkását, vezetőjét. A hatalmas életfa sokakat gazdagító gyümölcséért, itt és most is hálát adunk Néked, ki adtad őt amerikai magyar református életünk boldogítására. Megköszönjük Neked a megtartott, vagy megújított egészséget. A betegség angyala se kerülte el házunk8 táját. Megpróbálta a ház fejét, szeretett elnökünket és nagy családunk sok más tagját. Áldott légy, hogy akik Tebenned bíznak, erejük megújul. Ilyenkor azért jövünk egybe, hogy hálával elvegyük a múlt év mérlegéről az elmúlt sztendő eredményeit. Most mégis először 75 esztendő áldásáért mondunk köszönetét. Hálát adunk Néked egyesületi életünk hőseiért, akik a kezdet nehéz körülményei között is jó fundámentumot vetettek. Hálaadással emlékezünk azokra, akik az évtizedek során hűséggel építettek az időtálló fundementumra. Közelebbről hálát mondunk az 1970. év minden szolgálatáért. A választott, vagy alkalmazott tisztviselők hűségéért, a szervezők, az osztálykezelők, a minden munkások szolgálatáért. Gyűlésünk alatt úgy vezess Lelkeddel, hogyha munkán forog is kezünk, Elménkben Rólad emlékezzünk. Minden munkánk folyamatja Dicsőségedet szolgálja. Remény, öröm és szeretet Karján zárjuk be a hetet. Ámen. ☆ ☆ Nt. Tóth Tibor alelnök imádsága. Almighty God, our Heavenly Father, we come before Thee in grateful remembrance of all who loved and served the Hungarian Reformed Federation of America. We come before Thee with hearts tender for those who passed on to their Eternal Reward and have joined the Triumphant Fraternity in Thy Heavenly Abode. We thank Thee that Thou hast blest and guided our Federation for the past 75 years. We thank Thee for the wholesome and comforting influence that this Federation has had on the families, the chieldren, the youth, the aged and the church of our people. In loving memory of all those whose hearts and hands served this Federation, with deep gratitude for the loyal comrades who have made with us this spiritual, moral and fraternal adventure, and with high hope for those who will serve and labor in years yet to come, we, now, members of this Board, compassed about with so great a cloud of witnesses, by Thy Grace, O God, do dedicate ourselves anew to the service of our fellowmen in this the Hungarian Reformed Federation of America! So help us O God! Amen.
