Fraternity-Testvériség, 1969 (47. évfolyam, 1-12. szám)
1969-01-01 / 1. szám
Zágon István: EMELKEDETT HANGULAT — 1929 január 1. — Édes jó Tinkám, először is boldog újévet kívánok neked tiszta szívemből és azonkívül örömmel tudatlak, hogy a kis szilveszteri muri, amelyre, sajnos, nem jöhettél el, kitünően sikerült és nagyon emelkedett volt a hangulat. Ámbár tudod, édes szívem, hogy egy háziasszonynak milyen kellemetlen az, hogy szegény jó Jánosom olyan nehezen tudta az idén a pénzt összeizzadni, még saját magának is, hát akkor még képzelheted, hogy milyen nehezen izzadta ide nekem a szilveszteri murira, de azért minden kitünően sikerült és a hangulat nagyon emelkedett volt. Azzal kezdődött, hogy a vacsoránál a Muki kicseppentett az asztalra egy kis vörösbort és én akkor úgy tettem, mintha nem érdekelne és azt is mondtam, hogy á, nem tesz semmit és ráborítottam az abroszra egy kis sót és aztán a Muki szomszédnője kiöntött véletlenül az asztalra egy kis sót és akkor Muki azt mondta, hogy á, nem tesz semmit s ráöntött egy pohár vörösbort és mindenki borzasztóan röhögött, én nem röhögtem, én majd megpukkadtam, de hát, tudod, hogy a Muki milyen vicces fiú, igazán öröm egy háziasszonynak, ha ott van egy ilyen szilveszteri murin és hát Istenem, mi az az egy abrosz, talán kijön majd a pecsét és ha nem jön ki, akkor az ördög el is viszi azt a hülye Mukit, azonkívül azt is mondta a Kazalay doktor, hogy ez a vörösborki- borítás nagyon régi vicc, de annyi bizonyos, hogy attól kezdve a hangulat nagyon emelkedett volt. Mert akkor szegény Jánosom belekezdett egy újévi részelte az álomfát, hogy horkolására az ablaküveg is remegett. Sem kispárna, sem földsugárzás, csak dober- doi pergőtüzhöz hasonló fergeteges horkolás. Nem tudtam aludni és reggel már olyan gondolatok forogtak a fejemben, hogy az autóból behozom a földsugárzás mérő készüléket és az ágyam odatolom az ajtóirányába, amikor Józsi bácsi ásitozva, ébredezni kezdett. A derekát tapogatva két oldalt, csoszogva, krákogva nyúlt a cigaretta után, közben panaszos hangon mondta. —Hej de borzalmas ez, már megint egész éjjel nem hunytam le a szemem, hogy meddig bírom még ezt az álmatlanságot nem tudom... Sokáig hallgattam, amig megkérdeztem. —Ha netalán tán, még egy éjszakát kellene valahol eltöltenünk, nem kaphatnám kölcsön azt a földsugárzás mérő készüléket, mert szeretném betájolni magam. .. Józsi bácsi elkomolyodott. —Majd rendelek neked is egyet, ha legközelebb megint elviszel magaddal... Azóta titokban tartom, hogy mikor és hova utazom. felköszöntőbe, öt perccel tizenkettő előtt és úgy volt tervezve, hogy majd pont tizenkettőkor eloltjuk a villanyt, de véletlenül már a második mondatnál magától elaludt a villany, mert túl volt terhelve a vezeték és rövidzárlat lett és két óra hosszat tartott, amíg szegény Jánosom kipanamázta a villanygyárból a szerelőket és akkor folytatni akarta a beszédet, de már akkorra mindenki felállt és különben is közben beeresztették az Újévi malacot és valaki viccből rákötött a farkára egy csörgőt, amit a karácsonyfáról szedett le és a malac megőrült és mindennek nekiszaladt és több ruhát összetépett, hát láttál már ilyen huta állatot és akkor a gyertyákat is felborította, amit a rövidzárlat miatt gyújtottunk és egy függöny megégett, de hamar eloltottuk és attól fogva a hangulat nagyon emelkedett volt. Az persze kissé zavarta a dolgokat, hogy a Kazalay doktor, aki mindig vetélkedik, hogy ki csinál jobb vicceket, ő, vagy a Muki, szépen felszeletelt egy gyertyát és beledobta a hóiéba, egész úgy nézett ki, mintha banándarab volna, csak amikor a szájába vette az ember, akkor vette észre, hogy gyertya és többen megsértődtek és elmentek, de attól kezdve a hangulat nagyon emelkedett volt. Nem mondom, az elmaradhatott volna, hogy amikor a Lujza néni elkezdett énekelni, tudod, hogy milyen szenvedélyesen énekel, ha nem tudják visszatartani, hogy éppen, amikor a legpiánóbbat kezdte énekelni, valaki közbebrummogott, mint a medve és azonkívül valaki kutyaugatást is utánzott, de olyan remekül, hogy megesküdtél volna, hogy igazán kutya, de viszont a Lujza néni megsértődött és most már egész biztos, hogy nem fogja ránkhagyni a házát, de amúgyse biztos, hogy ránk hagyta volna és azt el kell ismerni, hogy mindenki úgy röhögött ezen, hogy attól kezdve a hangulat nagyon emelkedett volt. Csak az a kár, hogy szegény Jánosom cigányt hozatott, tudod, édes szívem, hogy milyen nehéz Szilveszterkor cigányt keríteni és ezt az egyet szegény Jánosom saját maga csinálta és nem akart sokat fizetni és valami rettenetes cigány jött és vagy egy félóráig erőlködött és semmit se tudott, csak a Dunári valcert és azt is inkább csak kontrázni, mert tulajdonképen kontrás volt, mert az kevesebbe kerül, de aztán a cigányt hamarosan kidobtuk és attól kezdve a hangulat nagyon emelkedett volt. Mert a gramofont ugyan nem lehetett felhúzni, illetőleg lehetett, de a Muki azt mondta, hogy ő meg tudja csinálni, hogy ne kívülről befele forogjon, hanem belüről kifele és akkor borzasztó vicces a lemez, ha fordítva játssza, de nem tudta megcsinálni és aztán a gramofon sehogyse forgott, se kívülről befele, se belülről kifele, de akkor a Kazalay leült a zongorához és játszotta, hogy ujjé a Ligetbe nagyszerű és ámbár arra nem lehetett táncolni, de azért mindenki táncolt és attól kezdve a hangulat nagyon emelkedett volt, mert valaki pezsgőt öntött a húrok közé és beleraktak egy ezüsttál9
