Fraternity-Testvériség, 1969 (47. évfolyam, 1-12. szám)
1969-02-01 / 2. szám
sabb követelése a magyar népnek, minthogy az elnyomó idegen hadsereget vigyék ki a magyar földről. “A politikai státusfoglyok bocsáttasanak szabadon. Az idegenbe szakadt magyarság nem szűnhet meg követelni az ártatlanul bebörtönzött magyar hazafiak szabadon bocsájtását. S feldarabolt hazánk egyik legégetőbb nagy kérdését veti fel a márciusi ifjak végső követelése: “Kívánjuk az uniót Erdéllyel/” A magyar nép és az idegenben élő magyarság követelése kiegészíti ezt azzal, hogy “KÍVÁNJUK A UNIÓT ERDÉLLYEL ÉS AZ ELSZAKÍTOTT MAGYAR TERÜLETEKKEL!” Láhatjuk, hogy minden egyes márciusi pontnak mennyire ma is érvényes exisztenciá- lisan szóló követelése van. Az első március tizenötödikét külföldön, száműzött magyarok ünnepelték meg, 1852- ben. Itt Amerikában, St. Louis, Missouri városában. Az ünnepség szónoka maga Kossuth Lajos volt. Ma is, március tizenötödikét csak itt kint a szabad világban ünnepelhetjük meg. Azért, mert ennek a nagy napnak százhúsz év előtt megfogalmazott és közzétett nemzeti követelései ma is érvényes program, népünk igazi követeléseit tartalmaza és azért küzdeni, azt hirdetni, azért imádkozni soha meg nem szűnünk. B. Z. innaananzianziaaanaaaaaanaannKaaanaannaaaaaaauaanananannnaaannnnanananaftrsnnnayinnrsnnnririTinnm IMA március 15-én Atyánk! Egy évszázaddal előbb élt egy maroknyi nemzet a Te beláthatatlan birodalmad világában, abo) a népnek nem volt szabad mondania, amit akart, aliol a nép nyakán idegen fajta zsarnokolt, abol a nép évenként egyszer össze sem gyűlhetett, hogy a zsarnok elnyomónak elpanaszolhassa sérelmét, bánatát, abol más igazsággal mértek úr és paraszt között, ahol a nemzetnek saját határait őriznie sem volt szabad, ahol az adó terheit csak a pór fizette, ahol az országban csak a zsarnok pénze volt megengedett, abol a hazán kívül gyötörték a magyar katonát, abol, ha mindezért valaki panaszkodni mert: rablánc lett a bére. Te akkor Urunk az EGYETÉRTÉSÉRT, SZABADSÁGÉRT és BÉKÉÉRT áhítozó magyar ifjaknak lángoló lelkületet adtál és az elnyomatás halálba sorvasztó bilincseit a nemzetről az ifjú feszülő erő szerte tördelé. Március Idusán ezekre emlékezünk, hogy a magyar ifjúságnak adott ama lclkiiletet NEKED ismét megköszönjük. SZABADSÁG lelkét adta az ifjúságnak, mely azt az életfeláldozásig tudta vinni és tudta tartani. PIROS, FEHÉR, ZÖLD zászlójukon bárom szó égett: EGYENLŐSÉG, SZABADSÁG, TESTVÉRISÉG. Azok a szavak, melyek a Te szent Fiadnak, Krisztus tanításának volt köszönhető. Szent szavak, melyeket összefoglaló egyetlen szóért, az egyetlen igazságért, a mindent elsöprő és mindenek felett hatalmaskodó SZERÉTÉRT a Golgotha keresztjére áldozta fel szent Fiad ártatlan életét. Száztíz esztendő és újabb szabadságharc után a magyar fiatalság és magyar szabadság nemzeti ünnepén imánkkal kérünk: Vidd vissza ATYÁNK ismét szent Fiad hirdette Egyenlőséghez, Szabadsághoz és Testvériséghez a Te sokat szenvedett maroknyi magyar népedet. Ott áll, vagy még mélyebben szenved drága nemzetünk ismét, mint száz évvel előbb. Amit akkor kértek a császártól, azt kérjük most esdő szóval Tőled mi, akik a rab hazától távol, szabad földön, szabad szóval fordulhatunk Hozzád. Elmulasztott nemzeti bűnbánatunkért sújtó kezed szigora rajtunk. Esdeklő szóval jövünk ezért Feléd: Bocsásd meg URUNK a mi népünk bűnét, szabadítsd meg ATYÁNK népünket a rabság és zsarnokság gonoszságaitól. Adj KRISZTUSI eszméktől lett lángoló lelkű magyar ifjúságot tovább, hogy mai napjainkban ránk mért kemény Ítéletedben mielőbb láthassuk irántunk megnyilvánuló kegyelmedet: a felszabadult, magát Neked szentelő, Krisztusi Egyenlőségben Krisztusi Szabadságban Krisztusi Testvériségben élő NAGY MAGYARORSZÁGOT. Ámen Dr. Pokoly László. 3