Fraternity-Testvériség, 1968 (46. évfolyam, 1-12. szám)

1968-01-01 / 1. szám

A szlovák Jolin Hliiika nem szereti valami nagyon a magyarokat, mert liolmi úrhatnám szolgabiróféle egy­szer azt mondta az édesapjának Trencsénteplicben, bogy “a krumpli nem étel, a tót nem ember.” Most még sem tudja tétlenül nézni, bogy kudarcot valljon a ma­gyar. A mellére üt és elkiáltja magát: — Jászom magyar! (Én is magyar vagyok!) A következő pillanatban már a szlovákok is csépelik a latinokat. A nézőtéren már alig van ember. íme, a svéd Olson is most csapja fültövön a talián pizza-árust és a dán Andersen sem akar kimaradni abból, bogy győzelemhez segítse a a magyarokat. Ebben a pillanatban Miguel Diaz, a biztosítási ágens nyakát markolássza. A szirián Ekrem Hasszán alulról felfelé húz be egy bal egyenest Fred Boccionak, közben Allah nevét kiáltozza. A nyo­mában karikázik egy afgán. A nevét nem tudom, de nem is fontos, hogy tudjam. Elég annyi, hogy a képére igyekszik mászni egy borzas hajú szicilianónak. Már nem vitás, hogy a csata sorsa eldőlt. A latin hadat a dombtetőn üzik-hajtják. Ebben a pillanatban érkezik meg szirénázva a po­lice patrol. Corporal Frank Beke száll ki elsőnek a kocsiból és csak nézi-nézi, hogy mi megy végbe odafönt a magasban, aztán odajön hozzám és mint egykor Bosz­niában a szegedi bakák, keservesen felsóhajt - ma­gyarul: Nem kecske volt az édes jó szülőanyám. . . Igaza van! Hogyan is menne fel a meredek dombte­tőre, amikor szuszogni is alig tud a kövérségtől. Nincs és nem is lesz rendőri beavatkozás. Csak az időközben megérkezett mentők szedik össze a sebesülteket. Uriás Vencelt farcsontrepedéssel viszik a kórházba. Hogy ki bántotta? Hát honnan tudhatná azt az emberfia. Senki nem látott semmit. A nap már erősen hajlik a berkshirei hegyek fölé, amikor hazafelé kerülközünk. Útközben eszembe jut az a bizonyos olvasztó-tégely, amelyben állítólag yankeevé forrad össze minden idegen náció, lehet, de egyelőre még hiba van a tégely körül. . . KIRÁLY IMRE GYÁSZA Mély meghatottsággal és részvéttel érte­sültünk Király Imréné, szül. Zöldi Jolán elhunytáról, aki 78 éves korában hosszas szenvedés után december 23.-án adta vissza lelkét Teremtőjének miamii otthonában. Király Imréné eltávozása nemcsak itt­maradt hitvesének, szeretteinek, hanem mindnyájunknak nagy veszteség, akik csak ismertük őt, jóságos, meleg szivének szere- tetét oly sokszor éreztük és tapasztaltuk. Férjének, Király Imrének, oldalán,-aki Egyesületünknek évtizedeken keresztül megbecsült központi pénztárnoka és ameri­kai magyar közéletünknek egyik legkima­gaslóbb harcosa volt, - mindig a legpá­ratlanabb hitvesi hűséggel állt s a közéleti munka sok-sok terhében és keserűségében osztozó ja volt. Király Imréné a hűséges feleségnek, a szerető szivü édesanyának példaképe volt. Temetése nagy részvét mellett ment végbe december 26.-án a miamii reformá­tus templomból, ahol a temetési szertartást Nt. Szőke István miamii lelkész végezte. A földig sújtott családnak nagy gyászá­ban központi tisztikarunk, Vezértestüle­tünk és egész tagságunk mélységes együtt­érzéssel és részvéttel osztozik s megvi- gasztalásukhoz Isten vigasztaló és sebeket bekötöző kegyelmét kérjük. “Az igazak, a jók nem halnak meg, hanem örökké élnek”. B. Z. ÓHAZAI KÖLTŐ AZ ABORTUS ELLEN Az alábbi költemény az “Alföld” cimii szépi­rodalmi folyóiratban jelent meg. Végre az óhazai költők és Írók is felemelik tiltakozó szavukat a nemzetgyilkos abortusz rendelet ellen, amely élet- beléptetése óta több, mint egy millió magyar gyermeknek a kiirtását eredményezte. (Szerk.) KISS TAMÁS: ÁRNYAK TÁNCA AZ ÁRNYAK TÁNCBA KEZDENEK, A FÖLD FELETT KERINGENEK LÁNY OK-FIUK SZOROS A LÁNC, ÜVÖLT A GÉP, PÖRÖG A TÁNC. MIKOR ÖLEL A LÁNY, REMEG, REGGEL MEDDŐSÉGÉRT EPED: ELÉG AZ INGER, VÁGYAIN NEM KÉL ÖRÖM, NEM FÁJ A KIN. AZ ÜR KÖRÜL KÉNKŐ SZAGA EZERKETTEDIK ÉJSZAKA. BÖLCSŐ A SIR. KÖLTŐ, TE SE MESÉLHETSZ, HA MÁR NINCS MESE. KÖNNYHTT SE EJT AZ ASSZONY, ÉS HA COMBJA KÖZT VILLAN A KÉS: A LÉT ÜRÍT. KIFOLYT A GOND “SZABAD VAGY” — SÚGJA A BOLOND, DE AZT KIÁLTJA KESERŰN: SZÜLETNI ÁTOK, LENNI BŰN, S A MŰTŐS KARJA SEM REMEG, HA VÖDÖRBŐL ÖNT KI NEMZETET. AZ ÁRNYAK TÁNCBA KEZDENEK AZ ÜR FELETT KERINGENEK, A GÉP SIKOLT, SZAKAD A LÁNC, SÖTÉT AZ ÉJ. MEGÁLL A TÁNC. KODÁLY ZOLTÁN AZ AMSZ KARÁCSONYI BÉLYEGEIN Klaudinyi László, Chicagóban élő ma­gyar művész készítette az idei AMSZ ka­rácsonyi bélyegét, amelyet Kodály Zoltán halhatatlan magyar művész arcképe diszit. Klaudinyi László, akinek munkáját a Cleveland-i Magyar Társaság arany érem­mel tüntette ki, teljesen díjtalanul készí­tette el müvét az AMSZ részére, hogy ezzel is hozzájáruljon a Szövetség magyarsegito munkájához. FEHÉR KÖNYV AZ AMSZ ELMÚLT ÉVI MUNKÁJÁRÓL Most jelent meg az angol nyelvű kiadása, azoknak a különböző memorandumoknak, kérvényeknek kongresszusi beadványok­nak és beszédeknek a gyűjteménye, ame­lyeket az elmúlt évben az AMSZ a ma­gyar ügyekben benyújtott. Az értékes gyűjteményt Székely Imre dr. az AMSZ alelnöke, a Külügyi Bizottság elnöke ál­lította össze munkatársaival. A Fehér Könyv szétküldését az AMSZ Központi Irodája már megkezdte. 8

Next

/
Thumbnails
Contents