Fraternity-Testvériség, 1968 (46. évfolyam, 1-12. szám)

1968-04-01 / 4. szám

ANYÁK NAPJA Mikor a könny a szívre száll S csak bura, bajra mutat az óra, Mikor a sors kemény kezével Átkát, csapását fejünkre szórja; Mikor másé a napsugár; Miénk csak a viharos éjjel És a jelen szörnyű keserve A pusztulás jajába vész el . . . Az útvesztőből kivezetni, Ha nem áll mellénk senki, semmi, Az élet utján szárnyra kél: A vér ... a vér! És a rongyokba nyomorult lélek; Hall altató dalit, édes beszédet . . . ölelő kar, altató párna; Ahol az érzés megtalálta. Első szava hol csókba fűlt; Ahol örülni megtanult . . . Az élet utján szárnyra kél: A vér ... a vér! Ki szivét, lelkét nekünk adta; Ki a SZERETET örökös napja; Aki valóság nem múló emlék: Akkor is, ha már eltemették . . . Virágos ünnep ANYÁK NAPJA! PÓLYA LÁSZLÓ ruunyAnszky GYULA: OMinyjuviágam Aranyvirágom, a cipőd lyukas; De bár hintád nincs s menni kell gyalog, Vigasztalódjál, kis tündérutas! Mezítláb járnak mind az angyalok. Ruhád se habselyem, meg is kopott már; Mindegy! a lelked tiszta liliom; Égszín a két szemed, homlokod oltár; Szegényen is királylány vagy, bizony! A te apád a koldusok királya; Ha nincsen a fiókban egy falat: A gondolat \birodalmát bejárja S a dalmezőn aranykalászt arat. Cipőt nem adhat; de harmattal étet, Költészetének bársony tenyerén; Mond altatóul szép tündérmeséket, Élhetsz az álmok mézes kenyerén. Ha fáradtság fejecskédet levonja, Hozzád apád gyögéden közelit: öreg kezével a hajadba fonja fialok szalagján lelke gyöngyeit. HUMOR SZIGORÚ APA Egyik jerseyi magyarunknak a fia egy távoli egye­temen tanul ... A fiú gyakran kér pénzt szüleitől, lehet, hogy nem is egészen komoly tanulmányi célokra ... Az apa a minap ilyen választ irt fia pénzt kérő levelére: “Édes Fiam Ambrus! Azt a levelet, amelyben megint pénzt kértél, nem kaptam meg. De hiába is kérnél, mert többet úgysem adok. Édesanyád azonban az én hirem és tudtom nélkül itt küld negyven dollárt. — Csókol Apád.” IGAZA VAN! Egy atyafinak összetörött az autója. Panaszolja is mindenkinek. Egyik barátja azután felháborodva azt mondja neki: —Micsoda dolog ez, Jóska? Mikor a feleséged meg­halt, egyáltalán nem búsultál, most pedig, hogy az autód összetörött, kétségbe vagy esve! —Ja, barátom, — mondja a földi — amikor a feleségem meghalt, mindenki azt mondta, hogy "ne busulj, pajtás, majd szerzünk neked egy másik as­szonyt.” De most senki se mondja, hogy “szerzünk ne­ked egy másik kocsit”! HUMOR A VASFÜGGÖNY MÖGÖTT Kruscsev Koreából táviratot kapott Kim II Szung kommunista vezértől: “Éhség tört ki. Küldjétek élelmiszert!” Moszkva választávirata igy hangzott: “Szorítsátok meg a szíjaitokat!” Mire Koreából ezt táviratozták: “Küldjétek azonnal szíjakat!” TEPLOMBAN Egy öregember minden istentisztelet alkalmával elszunyókál a padban a prédikáció alatt . . . Bosszantot­ta a papot nagyon ez s végül is úgy próbálta megoldani finoman ezt a kérdést, hogy egy fiúcskának adott tiz centet, hogy figyelje a templomban az öreget s vala­hányszor elalszik, költse fel. Az atyafi megint elaludt, de a fiúcska nem költötte fel. Istentisztelet után kérdi a pap: —Tiz centet adtam neked, te haszontalan, hogy felköltsd az öreget . . . Miért nem költötted fel? Amire a fiúcska egészen természetes hangon felelte: —Azért, mert ő meg húsz centet adott nekem, hogy fel ne keltsem, ha elszundikál. KÉT SÍRFELIRAT S meghalt, szegény Márta. Itt nyugszik a vén Kábái, Öreg volt már, nem tavalyi, Becsületes jó ember vót, Úgy meghótt, hogy egy szót semszótt. Itt nyugszik Vig Márta, Megölte a nátha, Pedig inég a Mátra- Hegyen is járt, hátha Elmúlik a nátha. De hiába várta, Javulását Márta. Erős volt a nátha S nem maradt más hátra, Karjait kitárta 12

Next

/
Thumbnails
Contents