Fraternity-Testvériség, 1968 (46. évfolyam, 1-12. szám)
1968-09-01 / 9-10. szám
DR. BÉKY ZOLTÁN: HÁROM TÖRTÉNELEM FORMÁLÓ DÁTUM 1849 Október 6 Október hatodika 1849 szomorú ősze óta gyászünnepe az egész magyarságnak. Ezen a napon végezték ki az első magyar felelős miniszterelnököt, gróf Batthány Lajost és a magyar szabadságharc tizenhárom tábornokát. Október hatodika jelenti azt, hogy a magyar szabadságnak és nemzeti függetlenségnek drága ügye elbukott. Legjobbjainkat kivégezték illetve külföldi száműzetésbe kényszerültek, mint a kormányzó Kossuth Lajos és a független Magyar- ország második miniszterelnöke Szemere Bertalan. A szomorú gyászos első október hatodika után hamarosan nemzeti ünneppé lett ez a nap. Nem azért, mert felülről, kormányrendelettel rákényszeritették ezt az ünneplést a nemzetre, hanem azért, mert az egész magyar nép osztatlan tisztelettel adózott a magyar történelem egyik legragyogóbb szabadságharca hős vezetőinek és katonáinak. A mai Magyarországon nem nagyon ünnepük többé ezt a napot. Itt a nyugati világban, sokszor a két ünnepnap közelsége miatt október 6.-ának a megünneplése együtt történik a modern kor dicsőséges magyar szabadságharcáról való megemlékezéssel. Ez is figyelmeztet bennünket arra, hogy az az ügy, amiért Batt- hányi Lajosnak és tizenhárom aradi vértanúnak a vére hullott, még a huszadik század második felében is elintézetlen, megvalósításra vár. Akkor az Isten kegyelméből uralkodó minden oroszok cárjának gyilkos hordái verték le a magyar szabadságharcot és az egész magyar népet néhány áruló “muszkavezető” segítségével, korunkban pedig az istentelenségnek és a hitetlenségnek szörnyű diktatúrája parancsolta hazánk földjére gyilkos bandáit, hogy vérbe- folytsák a magyar szabadság és nemzeti függetlenség ügyét. Bármennyire egységes is volt a magyar nemzet mindkét szabadságharcunkban, néhány áruló muszkavezető mégis akadt. Október hatodika erre is figyelmeztet, hogy a hontalanná lett magyarság nem alkudhat meg azokkal, akiknek részük volt a szabadság ügyének meggyalázásában. 1956 Október 23 Október huszonharmadika a modern világ- történelem egyik legfontosabb dátuma lett. 2 Megdőlt és semmivé lett a csalatkozhatatlannak hitt kommunista történelem-szemlélet. A magyar munkásság és a magyar ifjúság teljes egyetértésben kinyilatkoztatta az egész világ szeme előtt, hogy nem kell neki a kommunista rendszer. Hozzájuk csatlakozott az egész magyar nép: a magyar parasztság milliói és a magyar értelmiség a maga teljes egészében. Azóta sincs többé hitele a kommunista jövendő prófétáinak. Azt megdöntötték a magyar szabadságharcosok, akiknek vérehullása nem volt hiábavaló. Először is megmutatták az egész világnak, hogy a kommunista rendszer minden népet a teljes csőd szélére viszi el. Másodszor megmutatták azt, hogy a materiálista társadalmi nevelés sem tudja kiirtani az emberi lelkek- ből a szabadság iránti vágyat. Harmadszor a magyar szabadságharc néhány dicsőséges napja, amikor egészen felszabadultnak érezte magát az egész ország népe valami olyan eljövendő társadalmat ábrázolt ki, amelyik túlmutat a szocializmuson és kommunizmuson. Illetve egy olyan eljövendő társadalmi rendszer felé mutat, amelyben tiszteletben tartják az egyéni szabadságjogokat és ugyanakkor az egész gazdasági életben tovább folytatódik a marxista dogmáktól és a kommunista bürokratizmustól megtisztított nemes szociálizmus: tehát valóban azé lesz a föld aki megműveli és azé lesz a gyár, aki abban dolgozik. Tehát nem egy szük- körü “kizsákmányolóé”, de nem is a mindenható államé, hanem a dolgozó népé. Bennünket büszkeséggel tölt el ma is annak a tudata, hogy a mi kicsiny népünk volt az első, amelyik ezt a nagy történelmi leckét feladta a világ minden népének. Ennek a programnak hirdetése és vállalása a szabad magyarság elsőrendű kötelessége. 1517 Október 31 Október 31.-én manapság gyakorta együttünnepelnek római katholikus testvéreink is a protestáns egyházakkal. A Második Vatikáni Zsinat óta nem esik több szó “szakadárokról”, hanem a római katholikus egyházban élő keresztény testvéreink is pozitívan értékelik a reformációt, amire szüksége volt a keresztyén Egyháznak és az egész világnak. Az uj idők uj lelkiségének egyik legérdekesebb jellemzője az, hogy a megújított római
