Fraternity-Testvériség, 1967 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1967-02-01 / 2. szám
sem enxje L *\Ji'ihrél en MAGYAR CSERKÉSZSZÖVETSÉG VEZETŐKÉPZÉS AUSZTRÁLIÁBAN Közel 100 cserkészvezető gyülekezett össze az “Uj Hárshegy”-cserkészparkban az ausztráliai Melbourne közelében, 1967 január 7-14 között, hogy az ausztráliai magyar cserkészet vezetői ellátását biztosítsa. A kipróbált vezetői és előadói gárda — Rauch Károly, Tasnády Rudolf, Kádár Istvánná, Takách-Tolvay László, Weidlich Géza, dr. Bőd Péterné akik egyben az ausztráliai magyar cserkészet irányítói — sok szeretettel és hozzáértéssel készítette elő Newcastle, Sydney, Melbourne, Geelong, Adelaide és Perth vezetőjelöltjei számára ezt a vezetőképző lehetőséget. A szervezők eredményességét dicséri az a tény, hogy Ausztrália úgyszólván valamennyi nagy városának, illetve magyar településének cserkészvezetőit összegyűjtötték. A résztvevők lelkesedéséről pedig az tanúskodik, hogy átlagban 700 mérföldet (1000 km.) utaztak, de a legmesszebbről jövők 2400 mérföldet is megtettek ami 3 napos vonat utat igényelt. Ezt a nagyszabású összejövetelt az ausztráliai magyar cserkészet robbanásszerű fejlődése tette szükségessé. Három évvel ezelőtt csupán 3 magyar cserkész- csapat működött Ausztráliában, mig ma már 12 cserkészcsapatnak örülhetünk. Ezek a számok egyben azt is bizonyítják, hogy lehet — sőt érdemes magyar ifjúsági munkát végezni külföldi magyar életünkben. Az ausztráliai magyar cserkészet előb említett hatalmas lendületű fejlődése tette szükségessé 20 uj cserkésztiszt és 30 uj segédtiszt kiképzését az újonnan alakult csapatok számára. Tekintve, hogy a kiképzésben valamennyi csapatparancsnok részt vett és mert a Magyar Cserkész Szövetség különös gonddal őrködik vezetőképzésének egységességén, — erre az alkalomra a Szövetség Északamerikában székelő központjából Bodnár Gábor ügyvezető elnök személyesen jött el Ausztráliába, hogy a kiképzés menetét irányítsa és hogy a közel 100 vezetővel megbeszéléseket folytasson. A magyar életünkben oly gyakran előforduló közönyösséget megcáfolva ez az összejövetel két szép példáját adta a magyar összefogásnak és áldozatkézségnek. A hatalmas költségeket a résztvevők arányosan megosztották egymás között, igy lehetővé vált, hogy a sok ezer kilométerre lakó nyugatausztráliai vezetők és jelöltek is résztvehettek ezen a táboron. Az egyéni áldozatvállalás kimagasló példáját adta Bakács Lajos melbourne-i öregcserkész és felesége, akik birtokukból cserkészparkot hasítottak ki az ausztráliai magyar cserkész vezetőképzés számára és már évek óta komoly anyagi támogatással segítik elő a magyar cserkészet fejlődését. A Magyar Cserkész Szövetség irányítói szerint jelen pillanatban az igen elszigetelt és magányosan működő Ausztráliád magyar cserkészet a legaktívabb és ütőképesebb a szabad magyar cserkészek nagy táborában. (M. Cs. Sz. Tájékoztató) KÁLLAY MIKLÓS Január 14-én hosszú szenvedés után az emigráció köztiszteletben álló ősz vezére visszaadta lelkét Teremtőjének, Aki történelmünk legválságosabb éveiben redelte őt népünk vezetésére. A Nagykállói Kállay család, melynek sarjaként született 1887 január 23-án, az Árpádokig vezeti vissza eredetét. Egyetemi tanulmányait Budapesten, Genfben, Drezdában és Párizsban végezte. Ősei hagyományait követve közszolgálatba lépett. Tehetsége és nemzethüsége a legmagasabb közéleti méltóságig vitte fel. 1922-ben Szabolcs és Ung főispánjává nevezték ki, 1928-ban országgyűlési képviselővé választották, 1929-ben kereskedelemügyi államtitkár lett, 1932 és 1935 között pedig a földművelésügyi tárcát viselte. Az ő minisztersége alatt épültek az első nagyobb méretű öntöző csatornák, melynek eredményeképen agrár termelékenységünk ugrásszerűen emelkedett fel. Kállay Miklós emberfeletti feladatra vállalkozott, amikor 1942-ben a Bárdossy kormány bukása után a kormányzó felkérésére uj kabinetet alakított. A reménytelennek látszó háború közepén két félelmetes diktatúra halálos szorításában vergődő nemzetnek lett miniszterelnöke egy olyan időpontban, amikor a belső meghasonlás osztotta meg a magyarság sorait. Minden diplomáciai ügyességét latba vetve próbálta átvészelni a háborús éveket s elfogadható jövőt biztosítani Magyarország számára. Annyit teljesített a német követelésekből, amennyi feltétlenül szükségesnek látszott a ország megszállásának elkerüléséhez, egyidejűleg titkos tárgyalásokat kezdett a nyugati hatalmakkal Törökországban és Svájzban. Ennek volt köszönhető, hogy az ország egész 1944 március 19-ig, a német megszállásig, elkerülte a nyugati hatalmak tömegbombázásait. Nem az ő hibája, hogy a hintapolitika, amit gúnyosan “Kállaykettős”-nek neveztek, nem érte el a célját. A nyugati hatalmak Magyarországot a többi keleteurópai népekkel együtt döbbenetes rövidlátással kiárusították Moszkvának. A német titkos rendőrség pedig tudomást szerzett a különbékére irányuló tárgyalásokról s részben ezzel az ürüggyel zúdította Hitler páncélosait 1944 tavaszán hazánkra. Kállay először a semleges török követségen kapott menedéket, de onnan kijőve, elfogták s előbb Mauthausenbe, majd Dachauba hurcolták az ország számos más vezetőjével együtt, hónán csak az amerikai csapatok bevonulása után szabadult ki. Kállay ismerte a kommunizmus rákfenéjét s annak semmiféle fajtájával nem kívánt együttműködni. 1945 után előbb Olaszországban tevékenykedett, majd átjött New Yorkba, hol a Magyar Bizottmány tagjaként vetette latba minden tudását és összeköttetését népe felszabadítására. “Hungarian Premier” címen irt könyve a politikai emigráció egyik legjelesebb alkotása.. Kállay Miklós halálával a világbolse- vizmus ellen folytatott küzdelmünk egyik leggyakorlottabb és leghűségesebb harcosát veszítettük el. Példamutató emléke velünk marad. (Eszenyi) FÁBIÁN BÉLA Hetvennyolc éves korában tragikus hirtelenséggel halt meg Puerto Ricoban. Tanulmányait két doktorátussal koronázta meg, a Wheeling-i Egyetem disz- doktorátussal tüntette ki. Az első világháború arany vitézségi érmes tartalékos tisztje, 1915-18 között orosz hadifogoly. Tábori újságjában bátran kiáll a foglyokat megmételyezni szándékozó kommunista maszlag ellen. 1919-ben Kun Béla elfogatja s halálra Ítélteti. A kivégzéstől csak a kommunizmus bukása menti meg. 1922-39-ig országgyűlési képviselő, a Független Demokrata Párt elnöke, aki elveiért és üldözött zsidó testvéreiért bátran kiállt a legmegpróbálóbb időkben. A német megszállás után Mauthausenbe került. Kiszabadulása után hihetetlen energiával veszi fel a harcot a kommunizmus ellen az Egyesült Államokban és a világ minden pontján, ahová eljut. A rabruhában tüntető Fábián Béla, korábban elhunyt feleségével együtt a világbolse- vizmus elleni meg nem alkuvó harc szimbólumává nőtt. Mint a Magyar Politikai Foglyok Szövetségének elnöke minden fórumot megmozgatott annak a közel százezer testvérünknek a kiszabadítására, akik még mindig be vannak börtönözve Magyarországon vagy kényszermunkatáborokban szenvednek Oroszországban. Mély Isten hite, hazája felszabadulásába vetett bizodalma s a magyarságért dobogó becsületes szive fog hiányozni épen most, amikor sorainkban fogyatkoznak az elvekért bátran kiállók s megjelentek a “józan hidépitő” politikusok. Legmagyarabb zsidó testvérünket vesztettük el benne. Nyugodjék békében! (Folytatása a következő oldalon) —> 6
