Fraternity-Testvériség, 1967 (45. évfolyam, 2-12. szám)

1967-04-01 / 4. szám

A SZERVEZÉS és PROPAGANDA te­endőket minden zökkenő nélkül elvégez­tük. Titkári hivatalunkban kezeltetnek a tisztviselők és hivatalnokok csoport-bizto­sításának és a szervezői-kar autó csoport- biztositásának ügyei is. Hivatalnokaink­nak, akik a fentiek elvégzését lehetővé tették, a becsülettel és jól elvégzett munkáért ezúton is elismerésemet és há­lámat fejezem ki s őket a V.T. részéről is a megérdemelt elismerésre készséggel ajánlom. II. SZERVEZÉS—PROPAGANDA Egyesületi propaganda és szervezési munkánkat az egyházi és világi sajtóban, emlékkönyvekben, értesítőkben, rádió programokon bemondott hirdetéseken ke­resztül, valamint templomi szolgálatok és előadások tartásával is igyekeztünk hat­hatóssá tenni. Az egyre nagyobb méretű biztositási versenyben a tapasztalat azt mutatja, hogy propagandánkat és annak különböző eszközeit helyenként cserélni, legtöbb helyen azonban még eredménye­sebbé kell tenni. Tanácsos lenne elkez­denünk az amerikai sajtóban való hir­detési propagandánkat. Jelenlegi tagságunk, a még biztositható magyar családok egyre nagyobb méretű szétszórtsága és prospektjeink elérhető­ségének nehézségei arra engednek követ­keztetni, hogy a nagy biztositási verseny­ben nincs elegendő, a biztositási szak­mában eléggé jártas s az uj nemzedéke­ket is elérni és beszervezni képes szerve­zőnk. Ennek a hiányosságnak pótlásáról és jelenlegi szervezői karunk szakszerű és folyamatos kiképzéséről haladéktala­nul gondoskodnunk kell. Szervezési téren nehézségeket jelentett, mint mindig, a múlt évben is a kereske­delmi társaságok újabb és újabb “Gim- mick”-ekkel fűszerezett konkurenciája. Ezt természetesen csak a már fentebb említett nagyobb méretű és korszerűbb propagandával, jól felkészült és folyama­tosan képzett és elegendő szervezői gár­dával lehet ellensúlyozni. Szervezési eredményeinkre káros hatás­sal volt sok helyen a szervezők és osz­tálykezelők közötti teljes együttműködés hiánya, és az olyan ügykezelők, akik az ügykezelési munkának a szervezési ki­segítő részét már nem tudják, vagy nem hajlandók végezni. Ezeknek két fő típusa van: a hosszabb szolgálatban megfáradt, angolul gyengén, vagy egyáltalán nem beszélő, a modernebb módszerekben már nem jártas és arra nem is kiváncsi ügy­kezelők csoportja, akik a kollektáláson túl a tagság kiszolgálására és újak szer­vezésére már nem hajlandók. Ilyen he­lyeken a munka és a fejlődés, a tag és biztositási szaporulat megáll, sőt a visz- szaesés kezdetét veszi. — A második tí­pusba azok sorolhatók, akik koruk és egyéb kellékeknél fogva is megfelelnének nemcsak a kollektálás, a jelentések be­küldése, a tagok egyéb természetű ki­szolgálására és a taglétszám emelésére is, de mert kenyérkereseti munkájukban úgy és annyi időt dolgoznak, hogy a szervezőnek nyújtandó segítségre már nem jut erejük, sem idejük, az osztály gyarapításával nem törődnek. Az ilyen helyzeteken előbb-utóbb változtatni kell, mert az eredményes tagszerzés és tag­megtartás, az osztályok taglétszámának és az egyetemes tagságnak a növelése csak a szervezőknek mindenkor és min­denüt segíteni kész ügykezelői karral lehetséges. Jó, hogy van harmadik osztálykezelő típus is, azok az idősebb és fiatalabb ügykezelőink, akik az anyagiakkal a fraternális lelkületet is egyeztetve igye­keznek szervezőinket és az egyetemes munkát is segíteni, a tagszerzésre és a tagmegtartásra is nagyobb gondot fordí­tani. Ezeknek a munkatársaknak a pél­dája és Egyesületünk jövő fejlődésének lelkiismeretes munkálása, reméljük meg­érteti minden osztálykezelő munkatár­sunkkal azt, hogy a végzendő szervezés, uj tagszerzés és megtartás munkájának teljes súlyát szervezőinknek és az ügy­kezelői gárdának együtt kell hordozni. Minden munkatársunknak, sőt tagunknak is tisztában kell lenni azzal, hogy a szervezés munkájában való közreműködés és jóakaratu segítség az ő érdekük is, mert az együtt végzett szolgálat ered­ménye nagyobb biztonságot jelent nekik, az össztagságnak s ugyanakkor jobb ki­szolgálást eredményez, ami egyetemes előnyöket biztosit. Mint mindég, az elmúlt évben is káros volt szervezési eredményünkre a kiesé­sek (lapses), az uj és régi kötvénybe­váltások (surrender), és megérett köt­vények (matured-endowmentek) nagy száma. Ezek a tételek a tagszerzés, tag­kiszolgálás és tagmegtartás terén igen fontos tényezők, amelyekre szervezőink­nek és ügykezelőinknek együttes munká­val sokkal több gondot kell fordítani. Szervezési területeinkről, teljes és részidős szervezőink munkájáról és tel­jesítményeiről nagy vonásokban az aláb­biakat jelenthetem: KELETI TERÜLET NEW YORK és CONNECTICUT-i ke­rületünkben az osztálykezelői cseréken kívül nagyobb változás nem történt. Csik Sándor, régi kipróbált szervezőnk, 7,000 hijján évi kvótáját behozta. Dr. Hámos Ottó, New York városi körzetében kvótáját 12,000-el túl irta. Itt a múlt évi teljesítmény és a tagmegtar­tási statisztika is kedvező és örvendetes fellendülést mutat. BUFFALO, N.Y.-i körzetünkben az uj körzeti szervezőnk, Vizsolyi Dániel, tel­jesítményével a hozzá fűzött reményeket valóra váltotta. Összesen 91,000 értékű biztosítást irt, igy kvótájának csak 5,000- el maradt alatta. Külön említést érde­mel ebben a kerületben a bridgeporti első osztály ügykezelője, Nagy János, aki osztályában 55,000-es teljesítményt ért el. A NEW JERSEY-i kerületben Rév. J. L. Carey kerületi szervező szorgalma­san dolgozott, de évközi akadályok mi­att kitűzött kvótája hiányos maradt. Eb­ben a kerületben Nt. Szolga Miklós kivételével, aki kvótáját 43,000-el túl irta, a másik két részidős körzeti szer­vezőnél is hiányok voltak. (St. Miklóssy Albert és Gyenes József) A teljes ke­rületi kvóta hiány 88,000 volt. Ennek pótlását a szervezők többlet kvótával vállalták, aminek behozatala érdekében egyes körzetekben uj területi beosztást eszközöltünk. A kerületi hiány dacára is különös említést és elismerést érdemel ebben a kerületben a 13-as, Passaic-i osztály, Molnár József V.T. tagunk osz­tályának teljesítménye, ahol az év fo­lyamán 78,000 értékű biztosítást irtunk. Ugyancsak elismerésre méltó a 367-es New Brunswick-i, Mrs. Ida Bankó osz­tálya, amelyben 51,000, valamint a 215-ös Manville-i osztály, Kish Károly osztálya, ahol 61,000 volt az évi teljesítmény. Ezek és a még többi kerületekben is megem­lítendő és szép teljesítményt mutató osz­tályok és ügykezelők példák arra, hogy ahol a szervezővel a megkívánt testvéri és lelkiismeretes együtt munkálkodás megvan ott az eredmény sem marad el. PENNSYLVANIA-i kerületünkben, Pittsburgh központtal, Molnár József szervezőnk ismét kitüntette magát, 36,000- es tul-teljesitménnyel. Ez a legtöbb osz­tályt magába foglaló kerületünk, amely­ben azonban sok a régi bánya és gyár­ipari, lassan elnéptelenedő magyarlakta terület. Épen ezért sok olyan osztály van benne, ahonnan kevés teljesítményt kap­tunk. Pittsburghi szervezőnk mindezek dacára eddig még mindig behozta vál­lalt kvótáját. A múlt évben 300,000 he­lyett 336,000-et teljesített. Ebben a ke­rületben is elismeréssel említjük meg azoknak a V.T. tagoknak a nevét, akik­nek odaadása és állandó segítsége az osztályaik teljesítményét dicséretessé tet­te. Ilyenek voltak Ft. Nagy Lajos 245-ös osztálya 38,000 teljesítménnyel és Szüch Bálint 67-es osztálya 39,000 teljesitmény- nyel. A BÁNYA kerületben, amelynek leg­több régi magyarlakta területe lassan, valóban elnéptelenedik, mert öregei ki­halnak, a fiatalsága pedig elköltözik főleg Cleveland, Youngstown és Pitts­burgh környékére, az uj tagszerzés egyre csökken. Bota Imre, részidős körzeti szer­vezőnk az év folyamán összesen 44,000-et teljesített. 6

Next

/
Thumbnails
Contents