Fraternity-Testvériség, 1966 (44. évfolyam, 1-12. szám)

1966-12-01 / 12. szám

I

TESTVÉRISÉG

5

ben és életében és azokat a keresztyéni szent élet folytatására indíthatja . . . Amikor nem lesz szégyen, vagy törvénytiltotta cselekmény sem a — titkon ajtónkat behajtva — elrebegett, sem a legnagyobb nyilvánosság előtt elmondott imádság.

Vágyakozunk az után a boldog idő után, amikor a földkerekségén mindenütt, mindenki megbecsüli a Krisztus testét, az anyaszentegyházat. Amikor annak tagjai boldog örömmel veszik ki részüket az egyház fenntartása, megvédelmezése, teher- hordozása és terjesztése áldott munkájából. Amikor nem lesznek üres templomok, elfelejtett, vagy megtagadott, szégyeneit, vagy lekicsinyelt egyházi és társadalmi közösségek. Amikor hiten, szereteten, becsületen és verítéken szerzett egyházi és társadalmi intézményeink tagjai méltókká igyekeznek tenni magukat arra a dicső múltra, amelynek áldott emlékű hősei a reformátorok, hitvalló őseink, az atyák, az elődök és alapítók voltak.

Vágyakozunk az után a boldog idő után, amikor a világ minden táján élő, különböző fajú és szinü népek nem vak- gyülölettel, ölni kész ellenséges indulattal, hanem testvéri megértéssel tekintenek egymásra. Amikor a különböző nemzetek fiainak kezéből kihull a gyilkoló és romboló fegyver, hogy helyet adjon az éltető, segítő, építő és megtartó munkának.

Mint amaz első Karácsony hajnalán, hő vágyunk most is Abban teljesedik be, Akit az Atya küld: Krisztusban, az Élet Urában, a Békesség Fejedelmében, Aki most is eljön mindazokhoz, akik vágyakoznak utána, akik jövetelét kívánják, akik gyógyító, vigasztaló és ujjászülő erejében bízva szívesen hívják: Jövel Urunk Jézus, gyógyítsd meg, újítsd meg, szabadítsd meg és szüld újjá a mi bűnös, beteg, békesség és boldogság után sóvárgó világunkat. Jövel és az általad hozott megújulásban részesíts minden népeket és cselekedd, hogy a világot átalakító szent megújulásnak mi — a világon szétszórt magyarok — is részesei, engedelmes és áldozatos munkálói és hasznos eszközei lehessünk!