Fraternity-Testvériség, 1965 (43. évfolyam, 1-12. szám)
1965-11-01 / 11. szám
TESTVÉRISÉG 3 CSILLAG UTÁN Ülök életunt szobámban, hideg teát kavarok . . . Körülöttem fájás-félés ködhálója kavarog. Kikelek tikkadt helyemből, kinyitom az ablakot s megpillantok odakint egy ígéretes csillagot. 0 ha most mindent ott hagynék, mennék a csillag után, mint rég a három királyok bethlehemi éjszakán! Gépkocsin vagy teveháton — olyan mindegy, hogy hogyan! Aranyat, tömjént és mirrhát vinnék, vinnék boldogan. Mennék száz országon át, mig utamat szelné a vám. “Aranyad tilos kivinni!” szólna ott a vámos rám. “Tömjéned meg, ami csak van, az mind kell, az itteni hazai hatalmak fényét méltón dicsöiteni.” Százszor meg állít an ónak — örülnék, ha átcsúszom: arany nélkül, tömjén nélkül érnék hozzád, Jézusom! Jaj és mire odaérnék, hova a csillag vezet, te már függnél a kereszten és a lábad csupa seb, s ahelyett, hogy bölcsöd köré szórjak tömjént, aranyat, megmaradt szegény mirrhámmal k"seriiszagu mirrhámmál kenném véres lábadat. BABITS MIHÁLY
