Fraternity-Testvériség, 1965 (43. évfolyam, 1-12. szám)

1965-06-01 / 6-7. szám

f TESTVÉRISÉG IP

AZ AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA Szerkesztik az Egyesület központi tisztviselői

XLIII. Évfolyam 1965 JUNiUS-JULIUS 6-7. szám

RÉGI ÉS UJ NEMZEDÉKEK REPÜLŐ ÚTJA . . .

Mire e sorok az olvasók kezébe kerülnek, lia Isten is úgy akarja, julius 30-án egy nagy “gépmadár” indul majd el az uj hazából az óhaza felé. New Yorkból Bécsbe, majd Budapestre repül és viszi Magyarhonba az Amerikában élő magyarság — közelebbről az Amerikai AI agyar Református Egyesület első, második, harmadik, sőt már negyedik nemzedékbeli tagjait is. Az öregeket, a déd és nagyszülőket, akiknek életefája még a szép Nagymagyarországi Duna-Tisza tájon, Bácska-Bánát földjén, az alföldi szép nagy rónaságon, a felvidéki hegy-völgyekben, a Tisza mentén, vagy az erdélyi havasokban sarjadt. Viszi a fiatalabbakat: apákat, anyákat, testvéreket s velük az újabb nemzedékek ifjúságát és gyermeknépét is, kiknek léte már itt fakadt, de akik még mindig annak a magyar fának idősebb és fiatalabb ágai és hajtásai maradtak, amelyet ha meg is tépáztak az hosszú évtizedek viharai és küzdelmei, de végkép kidönteni — hála Istennek — máig sem bírták. Viszi majd azt a különös, az idők folyamán átformálódott és nehezen megréthetö, de szivében, lelkében, legjobb indulataiban és érzéseiben mégis csak minden körülmények között jó és segítötestvérnek megmaradt népet, amely magát amerikai magyarságnak nevezi. Viszi annak az Amerikai Magyar Református Egyesületnek tagságát, amely hétévtizedes amerikai és most már kanadai működése alatt is igen sokszor megigazolta igaz magyar, jó testvéri és jó keresztyén mivoltát és minden változtatás nélkül hagyta meg a nevét is, mert abban

benne van az utalás arra, ami népünk szabad, megelégedett s

igy boldog életének alapja és fenntartó oszlopa: a hitre és a magyarság-tudatra.

Egyesületünk jelenlegi és az elmúlt négy év alatt immár hatodik óhazai társasutazásának különös jelentőséget ad az a tény, hogy ez évi “gépmadarunk” viszi haza azokat az ifjakat