Fraternity-Testvériség, 1963 (40. évfolyam, 1-12. szám)

1963-12-01 / 12. szám

TESTVÉRISÉG

7

Kossuth, Deák, Kemény, Vajda, hogy csak a legszembetűnőbbeket említsem. Kölcsey nem látott belőle kiutat. Deák és Kemény nem mertek lényegbevágó változtatásokat követelni. Végeredményben mankóval akarták a magyar sorsot megtámasztani. Erről azonban kiderült, hogy tökéletesen el van korhadva. Kossuth és Széchenyi viszont változtatni akart. Kossuth az alkotmány, a politikai élet uj berendezésével, objektiv módon, az alkat problémájának a bolygatása nélkül. Sőt politikai céljai érdekében csak dicsérni tudta a magyar jellemet. így a mesebeli Jánost csodálatos erőfeszítésre sarkalta. S közben hitte, hogy az uj politikai berendezkedéssel ideálisan megváltozik majd minden. Csak azt nem hitte, hogy Ausztria és korhadt politikai struktúrája segítségére lehet a magyarságnak. 0 ott látta a nagy veszedelmet, és ott is méltán látta.

Széchenyi viszont nem külső változtatást akart, hanem a lélek ujjánevelését. A mégis csak meglevő birodalom valamilyen védelmet mégis nyújtó keretében próbálta a magyar Parlagot magyar Erénnyé átnevelni. A beteg nemzeti lelket akarta meggyógyítani, s megszabadítani az általa felismert négy nemzeti bűntől. Szenvedélyek és bűnök tobzódása helyett a reális, adott viszonyok józan felismerésére kívánta megtanítani a magyarságot. Politikai rendszerének egyik sarokköve volt a Valóság megragadása. Forradalom helyett nemzetnevelést akart. A magyar valóságot ö is a parasztságban látta, s a jövő útját a parasztság nemzetté nevelésében. Kétségbeesetten hirdette, hogy sorsunk magunktól függ: tovább tobzódunk-e vétkeinkben, vagy kivirág őzt at juk erényeinket.

Ady Széchenyinél sokkal tisztábban látta a magyar alkatot, s a belőle sugárzó jellemet. Nemcsak a bűnöket, hanem azok forrását is kitapogatta. 0 is a jellemet, sőt azon túlmenően a magyar alkatot akarta megváltoztatni. Egyet azonban biztosan tudott: a nemzetnevelés nem elég. Már Széchenyi korában is elkéstünk vele, hát még hetven esztendővel később. Radikális gyógyszerre van szükség. Ady vallotta és hirdette, hogy forradalom nélkül nem lesz megújulás Magyarországon.

Siessünk nagyon a magyarral,

Megkéstünk kissé, el ne késsünk.

(Nóták piros ősszel)

Európa története s az emberiség életének a változása gyorsabb volt Széchenyi programjánál s a magyarság belső fejlődésénél. Forradalom kell, hogy alkati változása révén a valóságba belezökkenhessen a nép. A változás kohója a revolució. Ebben szülét-