Fraternity-Testvériség, 1963 (40. évfolyam, 1-12. szám)
1963-11-01 / 11. szám
14 TESTVÉRISÉG A MÜNCHENI “NEMZETŐR” NADÁNYI PÁL KÖNYVÉRŐL Nadányi Pál: THE REVOLT THAT ROCKEU THE KREMLIN (“A FELKELÉS, MELYBE A KREML BELERESZKETETT”) az Amerikai Magyar Református Egyesületnek kiadványsorozatában, a “Hungariea America” 5. tanulmányaként jelent meg angol nyelven. A hetvenhárom oldalas, Ízléses kiállítású könyvecske, amelyet a szerző 1962 szeptemberében zárt le, idén hagyta el az Expert Printing Company pittsburghi nyomdáját. Ez a kis tanulmány nem jelent újabb adalékot az 56-os forradalom eddigi okmányszerü ismertetéseihez, amelyek az utóbbi évek során magyar és más nemzetiségű Írók neves seregének tollából kerültek ki. Csupán tömör ismétlése a már világszerte közismert eseményeknek. Élesen megrajzolt körvonalak, amelyeket a Szabad Világ emlékezetébe igyekszik belevésni a szerző olyan időben, amikor az eddigi morális szemléletet egy még nagyonis kétes igéretü haszonelvüség kezdi kiszorítani. Felcsattanó tiltakozás a magyar ügy napirendről való levétele ellen — amikor az amerikai politikai vezetés már napirendre tért az erkölcsi közvélemény felett ebben a kérdésben . . . A kis mü időrendben sorra megszólaltatja az októberi események tanúit. Legtöbbnyire magukra a kommunistákra hivatkozik, vagy olyanokra, akik addig mindig lojálisak voltak a Szovjetunióval: Peter Fryer, a brit kommunista párt régi tagjának helyszíni tudósításától, Jean Paul Sartre és francia irótársai tiltakozó táviratáig, melyet a forradalom vérbefojtásakor küldtek a Kremlnek. Ez a távirat igazságot követelt Magyarországnak és arra figyelmeztette a Kremlt, hogy “sem a szocializmus sem a szabadság nem hordozható szuronyok hegyén”. A kiadványhoz Borshy Kerekes György irt előszót, melyben arra figyelmeztet, hogy “a Kádár-rendszert a közvélemény nem csökkenő nyomása, gazdasági nehézségek és a művelődés pangása kényszeritette a politikai és társadalmi légkör egynéhány engedménnyel való megjavítására” . . . “De az a törekvése” — irja Borshy Kerekes tovább — “hogy meggyőzze a népet, miszerint a sztálinista korszak terrorja és törvénytelensége, amely a spontán és szervezetlen népfelkeléshez vezetett, már csak a múlté volna, nem törölheti le a történelem lapjairól azokat a lélekrenditő történéseket”, amelyek e kis tanulmány keretében újra tárgyalásra kerülnek. R. Z.